német

匈牙利語

詞源

源自某斯拉夫語族。對比斯洛文尼亞語 Nemec、俄語 немец (némec)（「德國人」） < 原始斯拉夫語 *němъ （「啞巴，即不說斯拉夫語的人」）。

發音

• 國際音標^(幫助): /ˈneːmɛt/
• 斷字：né‧met

形容詞

német (無比較級)

1. 德國的，德國人的，德語的

派生詞

• német juhászkutya
• Németország

名詞

német 的詞形變化
	單數	複數
主格	német	németek
賓格	németet	németeket
與格	németnek	németeknek
工具格	némettel	németekkel
因果格	németért	németekért
變格	németté	németekké
終格	németig	németekig
樣格-正式	németként	németekként
樣格-情態	németül	—
內格	németben	németekben
頂格	németen	németeken
接格	németnél	németeknél
入格	németbe	németekbe
上下格	németre	németekre
向格	némethez	németekhez
出格	németből	németekből
上格	németről	németekről
奪格	némettől	németektől
非定語 所有格 - 單數	németé	németeké
非定語 所有格 - 複數	németéi	németekéi

német 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 németem németeim 第二人稱單數 németed németeid 第三人稱單數 némete németei 第一人稱複數 németünk németeink 第二人稱複數 németetek németeitek 第三人稱複數 németük németeik

német (複數 németek)

1. 德國人
2. 〈僅單〉德語