nomád

參見：NoMad、nomad 和 nómad

捷克語

名詞

nomád m 有生

1. 遊牧民

變格

nomád 的變格 (硬音陽性有生)

	單數	複數
主格	nomád	nomádi
屬格	nomáda	nomádů
與格	nomádovi, nomádu	nomádům
賓格	nomáda	nomády
呼格	nomáde	nomádi
方位格	nomádovi, nomádu	nomádech
工具格	nomádem	nomády

匈牙利語

詞源

源自拉丁語 nomades (「流浪的牧羊人」)，源自古希臘語 νομάς (nomás, 「四處遊蕩尋找牧場」)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈnomaːd]
• 斷字：no‧mád
• 韻部：-aːd

形容詞

nomád (比較級 nomádabb，最高級 legnomádabb)

1. 遊牧的

變格

變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	nomád	nomádok
賓格	nomádot	nomádokat
與格	nomádnak	nomádoknak
工具格	nomáddal	nomádokkal
因果格	nomádért	nomádokért
轉移格	nomáddá	nomádokká
到格	nomádig	nomádokig
樣格-形式	nomádként	nomádokként
樣格-情態	nomádul	—
內格	nomádban	nomádokban
頂格	nomádon	nomádokon
接格	nomádnál	nomádoknál
入格	nomádba	nomádokba
上下格	nomádra	nomádokra
向格	nomádhoz	nomádokhoz
出格	nomádból	nomádokból
上格	nomádról	nomádokról
奪格	nomádtól	nomádoktól

名詞

nomád (複數 nomádok)

1. 遊牧民

變格

變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	nomád	nomádok
賓格	nomádot	nomádokat
與格	nomádnak	nomádoknak
工具格	nomáddal	nomádokkal
因果格	nomádért	nomádokért
轉移格	nomáddá	nomádokká
到格	nomádig	nomádokig
樣格-形式	nomádként	nomádokként
樣格-情態	—	—
內格	nomádban	nomádokban
頂格	nomádon	nomádokon
接格	nomádnál	nomádoknál
入格	nomádba	nomádokba
上下格	nomádra	nomádokra
向格	nomádhoz	nomádokhoz
出格	nomádból	nomádokból
上格	nomádról	nomádokról
奪格	nomádtól	nomádoktól

nomád 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 nomádom nomádjaim 第二人稱單數 nomádod nomádjaid 第三人稱單數 nomádja nomádjai 第一人稱複數 nomádunk nomádjaink 第二人稱複數 nomádotok nomádjaitok 第三人稱複數 nomádjuk nomádjaik

延伸閱讀

• nomád in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.