végpont

匈牙利語

詞源

vég (「結束，盡頭」) +‎ pont (「點」)

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈveːkpont]
• 斷字：vég‧pont
• 韻部：-ont

名詞

végpont (複數 végpontok)

1. 終點

變格

變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	végpont	végpontok
賓格	végpontot	végpontokat
與格	végpontnak	végpontoknak
工具格	végponttal	végpontokkal
因果格	végpontért	végpontokért
轉移格	végponttá	végpontokká
到格	végpontig	végpontokig
樣格-形式	végpontként	végpontokként
樣格-情態	—	—
內格	végpontban	végpontokban
頂格	végponton	végpontokon
接格	végpontnál	végpontoknál
入格	végpontba	végpontokba
上下格	végpontra	végpontokra
向格	végponthoz	végpontokhoz
出格	végpontból	végpontokból
上格	végpontról	végpontokról
奪格	végponttól	végpontoktól

végpont 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 végpontom végpontjaim 第二人稱單數 végpontod végpontjaid 第三人稱單數 végpontja végpontjai 第一人稱複數 végpontunk végpontjaink 第二人稱複數 végpontotok végpontjaitok 第三人稱複數 végpontjuk végpontjaik

延伸閱讀

• végpont in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.