egyenes
匈牙利語
编辑詞源
编辑源自名詞egyen (“平地”) + -es,egy (“一”) + -en。[1]
發音
编辑形容詞
编辑egyenes (比較級 egyenesebb,最高級 legegyenesebb)
- 直的
變格
编辑變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | egyenes | egyenesek |
賓格 | egyeneset | egyeneseket |
與格 | egyenesnek | egyeneseknek |
工具格 | egyenessel | egyenesekkel |
因果格 | egyenesért | egyenesekért |
轉移格 | egyenessé | egyenesekké |
到格 | egyenesig | egyenesekig |
樣格-形式 | egyenesként | egyenesekként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | egyenesben | egyenesekben |
頂格 | egyenesen | egyeneseken |
接格 | egyenesnél | egyeneseknél |
入格 | egyenesbe | egyenesekbe |
上下格 | egyenesre | egyenesekre |
向格 | egyeneshez | egyenesekhez |
出格 | egyenesből | egyenesekből |
上格 | egyenesről | egyenesekről |
奪格 | egyenestől | egyenesektől |
反義詞
编辑派生詞
编辑(複合詞):
名詞
编辑egyenes (複數 egyenesek)
變格
编辑變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | egyenes | egyenesek |
賓格 | egyenest | egyeneseket |
與格 | egyenesnek | egyeneseknek |
工具格 | egyenessel | egyenesekkel |
因果格 | egyenesért | egyenesekért |
轉移格 | egyenessé | egyenesekké |
到格 | egyenesig | egyenesekig |
樣格-形式 | egyenesként | egyenesekként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | egyenesben | egyenesekben |
頂格 | egyenesen | egyeneseken |
接格 | egyenesnél | egyeneseknél |
入格 | egyenesbe | egyenesekbe |
上下格 | egyenesre | egyenesekre |
向格 | egyeneshez | egyenesekhez |
出格 | egyenesből | egyenesekből |
上格 | egyenesről | egyenesekről |
奪格 | egyenestől | egyenesektől |
egyenes 的所有格形
|
派生詞
编辑(複合詞):
(短語):
參考資料
编辑- ↑ egyenes in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)