jég

參見：jeg

匈牙利語

詞源

源自原始烏拉爾語 *jäŋe (“冰”)。與曼西語組, 漢特語組, 愛沙尼亞語 jää, 芬蘭語 jää等同源。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈjeːɡ]
• 斷字：jég
• 韻部：-eːɡ

名詞

jég (複數 jegek)

1. 冰

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	jég	jegek
賓格	jeget	jegeket
與格	jégnek	jegeknek
工具格	jéggel	jegekkel
因果格	jégért	jegekért
轉移格	jéggé	jegekké
到格	jégig	jegekig
樣格-形式	jégként	jegekként
樣格-情態	—	—
內格	jégben	jegekben
頂格	jégen	jegeken
接格	jégnél	jegeknél
入格	jégbe	jegekbe
上下格	jégre	jegekre
向格	jéghez	jegekhez
出格	jégből	jegekből
上格	jégről	jegekről
奪格	jégtől	jegektől

jég 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 jegem jegeim 第二人称单数 jeged jegeid 第三人称单数 jege jegei 第一人称复数 jegünk jegeink 第二人称复数 jegetek jegeitek 第三人称复数 jegük jegeik

派生詞

• jegec
• jegel
• jeges

 

複合詞

• jégbor
• jégcsap
• jégeső
• jéghegy
• jéghideg
• jéghoki
• jégkocka
• jégkorong
• jégkorszak
• jégpálya
• jégsaláta
• jégszem
• jégszobor
• jégszobrász
• jégtömb
• jégverés
• jégvitorlás
• jégvitorlázás
• műjég
• szárazjég

 

短語

• a jég hátán is megél