kosztüm

匈牙利語

詞源

源自德語 Kostüm，源自法語 costume，最终源自拉丁語 consuetudo (“習慣，慣例，風俗”)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈkostym]
• 斷字：kosz‧tüm
• 韻部：-ym

名詞

kosztüm (複數 kosztümök)

1. 套裝，服裝
2. 裝束，裝扮

變格

變格 (詞幹：-ö-，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	kosztüm	kosztümök
賓格	kosztümöt	kosztümöket
與格	kosztümnek	kosztümöknek
工具格	kosztümmel	kosztümökkel
因果格	kosztümért	kosztümökért
轉移格	kosztümmé	kosztümökké
到格	kosztümig	kosztümökig
樣格-形式	kosztümként	kosztümökként
樣格-情態	—	—
內格	kosztümben	kosztümökben
頂格	kosztümön	kosztümökön
接格	kosztümnél	kosztümöknél
入格	kosztümbe	kosztümökbe
上下格	kosztümre	kosztümökre
向格	kosztümhöz	kosztümökhöz
出格	kosztümből	kosztümökből
上格	kosztümről	kosztümökről
奪格	kosztümtől	kosztümöktől

kosztüm 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 kosztümöm kosztümjeim 第二人称单数 kosztümöd kosztümjeid 第三人称单数 kosztümje kosztümjei 第一人称复数 kosztümünk kosztümjeink 第二人称复数 kosztümötök kosztümjeitek 第三人称复数 kosztümjük kosztümjeik

派生詞彙

複合詞

• ádámkosztüm

 

延伸閱讀

• kosztüm in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.