árpa

參見：arpa、ARPA、arpã 和 .arpa

匈牙利語

詞源

借自一突厥語族語言，時間早於9-10世紀匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈，源自原始突厥語 *arpa。“麥粒腫”之義可能是仿譯自拉丁語hordeolum (“麥粒腫”)，源自拉丁語 hordeolus。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈaːrpɒ]
• 斷字：ár‧pa
• 韻部：-pɒ

名詞

árpa (複數 árpák)

1. 大麥
2. 麥粒腫

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	árpa	árpák
賓格	árpát	árpákat
與格	árpának	árpáknak
工具格	árpával	árpákkal
因果格	árpáért	árpákért
轉移格	árpává	árpákká
到格	árpáig	árpákig
樣格-形式	árpaként	árpákként
樣格-情態	—	—
內格	árpában	árpákban
頂格	árpán	árpákon
接格	árpánál	árpáknál
入格	árpába	árpákba
上下格	árpára	árpákra
向格	árpához	árpákhoz
出格	árpából	árpákból
上格	árpáról	árpákról
奪格	árpától	árpáktól

árpa 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 árpám árpáim 第二人称单数 árpád árpáid 第三人称单数 árpája árpái 第一人称复数 árpánk árpáink 第二人称复数 árpátok árpáitok 第三人称复数 árpájuk árpáik

派生詞

• Árpád

拓展閱讀

• árpa in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• árpa in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

北薩米語

詞源

(此詞的語源缺失或不完整。請協助添加，或在茶室進行討論。)

發音

• 國際音標^(幫助)：/ˈaːrːpa/

名詞

árpa

1. 傷疤

變格

偶a-詞幹, rp-rpp gradation
主語	árpa
屬格	árppa
	單數	複數
主格	árpa	árppat
賓格	árppa	árppaid
屬格	árppa	árppaid
入格	árpii	árppaide
方位格	árppas	árppain
共格	árppain	árppaiguin
樣格	árpan
所有格形式 單數 雙數 複數 第一人稱 árpan árpame árpamet 第二人稱 árpat árpade árpadet 第三人稱 árpas árpaska árpaset

拓展閱讀

• Koponen, Eino; Ruppel, Klaas; Aapala, Kirsti, editors (2002-2008) Álgu database: 薩米語詞源數據庫‎^[1], 赫爾辛基: 芬蘭語言研究院