參見:esz-esz -ész

匈牙利語

编辑

詞源

编辑

(1372年後) 源自一突厥語族語言,時間早於9-10世紀匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈。對比楚瓦什語 ӑс (ăs)[1]

發音

编辑

名詞

编辑

ész (複數 eszek)

  1. 智慧頭腦判斷力理智
    Nincs sok esze.腦子不太好。

變格

编辑

賓格變體észteszet

變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 ész eszek
賓格 eszet eszeket
與格 észnek eszeknek
工具格 ésszel eszekkel
因果格 észért eszekért
轉移格 ésszé eszekké
到格 észig eszekig
樣格-形式 észként eszekként
樣格-情態
內格 észben eszekben
頂格 észen eszeken
接格 észnél eszeknél
入格 észbe eszekbe
上下格 észre eszekre
向格 észhez eszekhez
出格 észből eszekből
上格 észről eszekről
奪格 észtől eszektől

派生詞

编辑
複合詞
短語

參考資料

编辑
  1. ész in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

拓展閱讀

编辑
  • ész in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.