參見:diak

匈牙利语

编辑

发音

编辑
  • 國際音標(幫助): [ˈdijaːk]
  • 音频(檔案)
  • 斷字:di‧ák
  • 韻部:-aːk

词源 1

编辑

借自保加利亞語塞爾維亞-克羅地亞語,對比保加利亞語 дяк (djak, 學生,執事, 方言)、塞爾維亞-克羅地亞語 đak (學生)dijak (抄寫員, 古舊),源自中古希臘語 διάκος (diákos, 執事)deák同源對似詞

其他形式

编辑
  • deák (在“學生”之義古旧,帶民間氣息)

名词

编辑

diák (複數 diákok)

  1. 學生
    近義詞:tanulóhallgató
    下位詞:(általános) iskolásközépiskolásgimnazistafőiskolásegyetemista
变格
编辑
變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 diák diákok
賓格 diákot diákokat
與格 diáknak diákoknak
工具格 diákkal diákokkal
因果格 diákért diákokért
轉移格 diákká diákokká
到格 diákig diákokig
樣格-形式 diákként diákokként
樣格-情態
內格 diákban diákokban
頂格 diákon diákokon
接格 diáknál diákoknál
入格 diákba diákokba
上下格 diákra diákokra
向格 diákhoz diákokhoz
出格 diákból diákokból
上格 diákról diákokról
奪格 diáktól diákoktól
衍生词汇
编辑
複合詞

形容词

编辑

diák (無比較級)

  1. (古舊) deák的另一種寫法latin (拉丁語)之同義詞
变格
编辑
變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 diák
賓格 diákot
與格 diáknak
工具格 diákkal
因果格 diákért
轉移格 diákká
到格 diákig
樣格-形式 diákként
樣格-情態 diákul
內格 diákban
頂格 diákon
接格 diáknál
入格 diákba
上下格 diákra
向格 diákhoz
出格 diákból
上格 diákról
奪格 diáktól

词源 2

编辑

dia +‎ -k (複數後綴)

名词

编辑

diák

  1. dia主格複數

延伸阅读

编辑
  • diák in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • diák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
  • deák in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • deák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)