diák

參見：diak

匈牙利語

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈdijaːk]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：di‧ák
• 韻部：-aːk

詞源 1

借自保加利亞語或塞爾維亞-克羅地亞語，對比保加利亞語 дяк (djak, 「學生，執事」, 方言)、塞爾維亞-克羅地亞語 đak (「學生」)、dijak (「抄寫員」, 古舊)，源自中古希臘語 διάκος (diákos, 「執事」)。deák 的同源對似詞。

其他形式

• deák (在「學生」之義古舊，帶民間氣息)

名詞

diák (複數 diákok)

1. 學生

   近義詞：tanuló、hallgató

   下位詞：(általános) iskolás、középiskolás、gimnazista、főiskolás、egyetemista

變格

變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	diák	diákok
賓格	diákot	diákokat
與格	diáknak	diákoknak
工具格	diákkal	diákokkal
因果格	diákért	diákokért
轉移格	diákká	diákokká
到格	diákig	diákokig
樣格-形式	diákként	diákokként
樣格-情態	—	—
內格	diákban	diákokban
頂格	diákon	diákokon
接格	diáknál	diákoknál
入格	diákba	diákokba
上下格	diákra	diákokra
向格	diákhoz	diákokhoz
出格	diákból	diákokból
上格	diákról	diákokról
奪格	diáktól	diákoktól

diák 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 diákom diákjaim 第二人稱單數 diákod diákjaid 第三人稱單數 diákja diákjai 第一人稱複數 diákunk diákjaink 第二人稱複數 diákotok diákjaitok 第三人稱複數 diákjuk diákjaik

衍生詞彙

複合詞

• diákigazolvány
• diákkiállítás
• diákotthon

 

形容詞

diák (無比較級)

1. (古舊) deák的另一種寫法，latin (「拉丁語」)之同義詞。

變格

變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	diák	—
賓格	diákot	—
與格	diáknak	—
工具格	diákkal	—
因果格	diákért	—
轉移格	diákká	—
到格	diákig	—
樣格-形式	diákként	—
樣格-情態	diákul	—
內格	diákban	—
頂格	diákon	—
接格	diáknál	—
入格	diákba	—
上下格	diákra	—
向格	diákhoz	—
出格	diákból	—
上格	diákról	—
奪格	diáktól	—

詞源 2

dia +‎ -k (複數後綴)

名詞

diák

1. dia 的主格複數

延伸閱讀

• diák in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• diák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (』A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
• deák in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• deák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (』A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)