erő
匈牙利语
编辑词源
编辑9-10世紀之交匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈之前,借自一烏古爾語支語言。[1],源自原始突厥語 *erik (“力量”)。
发音
编辑名词
编辑变格
编辑變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:前圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | erő | erők |
賓格 | erőt | erőket |
與格 | erőnek | erőknek |
工具格 | erővel | erőkkel |
因果格 | erőért | erőkért |
轉移格 | erővé | erőkké |
到格 | erőig | erőkig |
樣格-形式 | erőként | erőkként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | erőben | erőkben |
頂格 | erőn | erőkön |
接格 | erőnél | erőknél |
入格 | erőbe | erőkbe |
上下格 | erőre | erőkre |
向格 | erőhöz | erőkhöz |
出格 | erőből | erőkből |
上格 | erőről | erőkről |
奪格 | erőtől | erőktől |
衍生词汇
编辑作為複合詞詞首
- erőállapot
- erőátvitel
- erőbedobás
- erődemonstráció
- erőegyensúly
- erőfeszítés
- erőfitogtatás
- erőforrás
- erőfölény
- erőgép
- erőgyűjtés
- erőhatalom
- erőhatás
- erőkar
- erőkifejtés
- erőleves
- erőmérő
- erőmutatvány
- erőmű
- erőművész
- erőnlét (erőn + lét)
- erőnyerő
- erőpár
- erőpolitika
- erőpróba
- erőszak
- erőtakarmány
- erőtartalék
- erőtelep
- erőteljes
- erőtér
- erőviszony
- erővonal
作為複合詞詞尾
- akaraterő
- alkotóerő
- atomerő
- állítóerő
- átütőerő (átütő erő)
- bűverő
- csáberő
- csúsztatóerő
- életerő
- felhajtóerő
- feszítőerő (feszerő)
- fényerő
- férfierő
- forgatóerő
- géperő
- gőzerő
- gyógyerő
- haderő
- hajtóerő
- hangerő
- hatóerő
- horderő
- igaerő
- izomerő
- jogerő
- képzelőerő
- kifejezőerő
- lelkierő
- lendítőerő
- légierő
- lóerő
- magánerő
- mozgatóerő
- munkaerő
- nyomóerő
- önerő
- őserő
- segéderő
- talajerő
- tanerő
- táperő
- termelőerő
- termőerő
- tetterő
- térerő
- tolóerő
- törvényerő
- tőkeerő
- túlerő
- tűzerő
- ütőerő
- varázserő
- vásárlóerő
- véderő, védőerő
- villanyerő
- vízerő
- vonóerő
- vonzerő, vonzóerő
短語
参考资料
编辑- ↑ erő in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
延伸阅读
编辑- erő in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- erő in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)