匈牙利語 编辑

其他寫法 编辑

詞源 编辑

來源不明。可能借自類似楚瓦什語的突厥語族語言,時間早於9-10世紀之交匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈。[1]

發音 编辑

  • IPA(幫助)[ˈɟɛrmɛk]
  • 文檔
  • 斷字:gyer‧mek
  • 韻部:-ɛk

名詞 编辑

gyermek (複數 gyermekek)

 
Gyermekeim (我的孩子們), Gyula Benczúr, 1881
  1. (禮貌或正式用語) 孩子
使用注意 编辑

日常使用中多用較中性的gyerekgyermek 多見於正式場合(如法律、行政文件,醫學文獻)。非正式場合中帶有親暱、喜愛或懷念的意味。[2]

變格 编辑

變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 gyermek gyermekek
賓格 gyermeket gyermekeket
與格 gyermeknek gyermekeknek
工具格 gyermekkel gyermekekkel
因果格 gyermekért gyermekekért
轉移格 gyermekké gyermekekké
到格 gyermekig gyermekekig
樣格-形式 gyermekként gyermekekként
樣格-情態
內格 gyermekben gyermekekben
頂格 gyermeken gyermekeken
接格 gyermeknél gyermekeknél
入格 gyermekbe gyermekekbe
上下格 gyermekre gyermekekre
向格 gyermekhez gyermekekhez
出格 gyermekből gyermekekből
上格 gyermekről gyermekekről
奪格 gyermektől gyermekektől

派生詞 编辑

也參見gyerek的派生詞。

參考資料 编辑

  1. gyermek in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)
  2. H. Varga Márta: Gyermek ~ gyerek in Magyar Nyelvőr vol. 134, issue 1, Eötvös Loránd University, 2010

拓展閱讀 编辑

  • gyermek , Bárczi, Géza, László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára [匈牙利語解釋詞典]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 5版, 1992: ISBN 9630535793