legény
匈牙利语
编辑词源
编辑源自Alanic;對比奧塞梯語 лӕг (læg, “男人,男性”)。[1]
发音
编辑名词
编辑legény (複數 legények)
变格
编辑變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | legény | legények |
賓格 | legényt | legényeket |
與格 | legénynek | legényeknek |
工具格 | legénnyel | legényekkel |
因果格 | legényért | legényekért |
轉移格 | legénnyé | legényekké |
到格 | legényig | legényekig |
樣格-形式 | legényként | legényekként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | legényben | legényekben |
頂格 | legényen | legényeken |
接格 | legénynél | legényeknél |
入格 | legénybe | legényekbe |
上下格 | legényre | legényekre |
向格 | legényhez | legényekhez |
出格 | legényből | legényekből |
上格 | legényről | legényekről |
奪格 | legénytől | legényektől |
legény 的所有格形
|
衍生词汇
编辑複合詞
参考资料
编辑- ↑ Benkő, Loránd, ed. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. (“The Historical-Etymological Dictionary of the Hungarian Language”). Budapest: Akadémiai, 1967–1984. ISBN 9630537702. Vol. 1: A–Gy (1967), vol. 2: H–O (1970), vol. 3: Ö–Zs (1976), vol. 4: index (1984). – German edition published as Benkő L., editor (1993–1997年),“legény”,Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen I–III [The Etymological Dictionary of Hungarian] (德語), Vol. 1: A–kop (1993), vol. 2: Kor–zs (1995), vol. 3: index (1997),Budapest:Akadémiai Kiadó,ISBN 9630562278
延伸阅读
编辑- legény in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.