legény
匈牙利語
編輯詞源
編輯源自Alanic；對比奧塞梯語 лӕг (læg, 「男人，男性」)。[1]
發音
編輯名詞
編輯legény (複數 legények)
變格
編輯| 變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | legény | legények |
| 賓格 | legényt | legényeket |
| 與格 | legénynek | legényeknek |
| 工具格 | legénnyel | legényekkel |
| 因果格 | legényért | legényekért |
| 轉移格 | legénnyé | legényekké |
| 到格 | legényig | legényekig |
| 樣格-形式 | legényként | legényekként |
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | legényben | legényekben |
| 頂格 | legényen | legényeken |
| 接格 | legénynél | legényeknél |
| 入格 | legénybe | legényekbe |
| 上下格 | legényre | legényekre |
| 向格 | legényhez | legényekhez |
| 出格 | legényből | legényekből |
| 上格 | legényről | legényekről |
| 奪格 | legénytől | legényektől |
legény 的所有格形
|
衍生詞彙
編輯複合詞
參考資料
編輯- ↑ Benkő, Loránd, ed. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. (「The Historical-Etymological Dictionary of the Hungarian Language」). Budapest: Akadémiai, 1967–1984. ISBN 9630537702. Vol. 1: A–Gy (1967), vol. 2: H–O (1970), vol. 3: Ö–Zs (1976), vol. 4: index (1984). – German edition published as Benkő L., editor (1993–1997年)，「legény」，Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen I–III [The Etymological Dictionary of Hungarian] (德語), Vol. 1: A–kop (1993), vol. 2: Kor–zs (1995), vol. 3: index (1997)，Budapest：Akadémiai Kiadó，ISBN 9630562278
延伸閱讀
編輯- legény in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.