száműz
匈牙利語
编辑詞源
编辑számkiűz 的逆構詞。（创造於18-19世纪的语言改革），類比自 számkivet，字面上等同於 szám + kivet，原為 számki (“無數的”, 不再使用的詞彙，源自 szám + ki) + vet。[1]
發音
编辑動詞
编辑száműz
變位
编辑száműz 的變位
| 第一人稱 sg | 第二人稱 sg 非正式 |
第三人稱 sg、 二複 sg 正式 |
第一人稱 pl | 第二人稱 pl 非正式 |
第三人稱 pl、 二複 pl 正式 | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 直陳式 | 現在時 | 不定 | számök | számsz | szám | számünk | számtök | számnek |
| 定 | számöm | számöd | számi | számjük | számitek | számik | ||
| 二複受詞 | számlek | ― | ||||||
| 過去時 | 不定 | számtem | számtél | számű | számtünk | számtetek | számtek | |
| 定 | számtem | számted | számte | számtük | számtétek | számték | ||
| 二複受詞 | számtelek | ― | ||||||
| 條件式 | 現在時 | 不定 | számnék | számnél | számne | számnénk | számnétek | számnének |
| 定 | számném | számnéd | számné | számnénk | számnétek | számnék | ||
| 二複受詞 | számnélek | ― | ||||||
| 虛擬式 | 現在時 | 不定 | számjek | számj 或 számjél |
számjön | számjünk | számjetek | számjenek |
| 定 | számjem | számd 或 számjed |
számje | számjük | számjétek | számjék | ||
| 二複受詞 | számjelek | ― | ||||||
| 不定式 | számni | számnöm | számnöd | számnie | számnünk | számnötök | számniük | |
| 其他非限定 動詞形 |
動名詞 | 現在分詞 | 過去分詞 | 將來過去 | 副詞過去形 | 潛在形 | ||
| {{{79}}} | számő | számű | számendő | számve | ||||
派生詞彙
编辑參考資料
编辑- ↑ Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
延伸閱讀
编辑- száműz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.