száműz
匈牙利语
编辑词源
编辑számkiűz 的逆构词。（创造于18-19世纪的语言改革），类比自 számkivet，字面上等同于 szám + kivet，原为 számki (“无数的”, 不再使用的词汇，源自 szám + ki) + vet。[1]
发音
编辑动词
编辑száműz
变位
编辑száműz 的变位
| 第一人称 sg | 第二人称 sg 非正式 |
第三人称 sg、 二复 sg 正式 |
第一人称 pl | 第二人称 pl 非正式 |
第三人称 pl、 二复 pl 正式 | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 直陈式 | 现在时 | 不定 | számök | számsz | szám | számünk | számtök | számnek |
| 定 | számöm | számöd | számi | számjük | számitek | számik | ||
| 二复受词 | számlek | ― | ||||||
| 过去时 | 不定 | számtem | számtél | számű | számtünk | számtetek | számtek | |
| 定 | számtem | számted | számte | számtük | számtétek | számték | ||
| 二复受词 | számtelek | ― | ||||||
| 条件式 | 现在时 | 不定 | számnék | számnél | számne | számnénk | számnétek | számnének |
| 定 | számném | számnéd | számné | számnénk | számnétek | számnék | ||
| 二复受词 | számnélek | ― | ||||||
| 虚拟式 | 现在时 | 不定 | számjek | számj 或 számjél |
számjön | számjünk | számjetek | számjenek |
| 定 | számjem | számd 或 számjed |
számje | számjük | számjétek | számjék | ||
| 二复受词 | számjelek | ― | ||||||
| 不定式 | számni | számnöm | számnöd | számnie | számnünk | számnötök | számniük | |
| 其他非限定 动词形 |
动名词 | 现在分词 | 过去分词 | 将来过去 | 副词过去形 | 潜在形 | ||
| {{{79}}} | számő | számű | számendő | számve | ||||
派生词汇
编辑参考资料
编辑- ↑ Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
延伸阅读
编辑- száműz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.