匈牙利語 编辑

詞源 编辑

源自原始芬蘭-烏戈爾語 *ćerɜ (灰色) + -ke (指小後綴)[1][2]

發音 编辑

  • 國際音標(幫助)[ˈsyrkɛ]
  • 文檔
  • 斷字:szür‧ke

形容詞 编辑

szürke (比較級 szürkébb最高級 legszürkébb)

  1. 灰色

變格 编辑

變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 szürke szürkék
賓格 szürkét szürkéket
與格 szürkének szürkéknek
工具格 szürkével szürkékkel
因果格 szürkéért szürkékért
轉移格 szürkévé szürkékké
到格 szürkéig szürkékig
樣格-形式 szürkeként szürkékként
樣格-情態
內格 szürkében szürkékben
頂格 szürkén szürkéken
接格 szürkénél szürkéknél
入格 szürkébe szürkékbe
上下格 szürkére szürkékre
向格 szürkéhez szürkékhez
出格 szürkéből szürkékből
上格 szürkéről szürkékről
奪格 szürkétől szürkéktől

派生詞 编辑

(複合詞):

(短語):

參見 编辑

匈牙利語中的顏色színek (terms that are not originally color names are usually supplemented with színű (-colored) or the nearest color name; less common names are marked in small)) (布局 · 文字)
     fehér      szürke      fekete
             piros​/​vörös ; karmazsin​/​bíborvörös              narancssárga ; barna              (citrom)sárga ; krém-/vajszínű
             citromzöld              zöld              mentazöld
             cián​/​kékeszöld ; zöldeskék              azúr(kék)​/​égszínkék              kék
             ibolya(sz.) ; indigó(sz.)​/​kékeslila              bíbor(sz.)​/​bordó ; lila              rózsaszín

參考資料 编辑

  1. szürke in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)
  2. Entry #62 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive

延伸閱讀 编辑

  • szürke in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.