érem

参见：erem 和 erëm

加泰罗尼亚语

发音

• 国际音标^(帮助)：(Central、Balearic) [ˈe.ɾəm]
• 国际音标^(帮助)：(瓦伦西亚语) [ˈe.ɾem]

动词

érem

1. ser 的第一人称复数过去未完成时直陈式

匈牙利语

发音

• 国际音标^(帮助)：[ˈeːrɛm]
• 断字：érem
• 韵部：-ɛm

词源1

源自 ér (“值”) +‎ -em (名词后缀)。（创造于18-19世纪的语言改革）

名词

érem (复数 érmek)

2. 奖章

用法说明

参见 érme。

变格

变格 (词干：-e-，元音和谐律：前不圆唇)
	单数	复数
主格	érem	érmek
宾格	érmet	érmeket
与格	éremnek	érmeknek
工具格	éremmel	érmekkel
因果格	éremért	érmekért
转移格	éremmé	érmekké
到格	éremig	érmekig
样格-形式	éremként	érmekként
样格-情态	—	—
内格	éremben	érmekben
顶格	érmen	érmeken
接格	éremnél	érmeknél
入格	érembe	érmekbe
上下格	éremre	érmekre
向格	éremhez	érmekhez
出格	éremből	érmekből
上格	éremről	érmekről
夺格	éremtől	érmektől

érem 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 érmem érmeim 第二人称单数 érmed érmeid 第三人称单数 érme érmei 第一人称复数 érmünk érmeink 第二人称复数 érmetek érmeitek 第三人称复数 érmük érmeik

派生词汇

• érmecske
• érmes

 

复合词

• aranyérem
• bronzérem
• emlékérem
• ezüstérem
• érdemérem
• éremgyűjtemény
• éremgyűjtő
• éremtan

 

短语

• az éremnek két oldala van

 

词源2

源自 ér +‎ -em (人称后缀)

动词

érem

1. ér 的第一人称单数直陈式现在时定

延伸阅读

• érem in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.