ér

參見：Appendix:"er"的變體

匈牙利語

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈeːr]

• 音頻：

  (檔案)

• 韻部：-eːr

詞源1

ér (1)

ér (2)

繼承自原始烏拉爾語 *särä。同源詞包括曼西語組。

名詞

ér (複數 erek)

2. (解剖學) 血管
3. (植物學) 葉脈

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	ér	erek
賓格	eret	ereket
與格	érnek	ereknek
工具格	érrel	erekkel
因果格	érért	erekért
轉移格	érré	erekké
到格	érig	erekig
樣格-形式	érként	erekként
樣格-情態	—	—
內格	érben	erekben
頂格	eren	ereken
接格	érnél	ereknél
入格	érbe	erekbe
上下格	érre	erekre
向格	érhez	erekhez
出格	érből	erekből
上格	érről	erekről
奪格	értől	erektől

ér 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 erem ereim 第二人称单数 ered ereid 第三人称单数 ere erei 第一人称复数 erünk ereink 第二人称复数 eretek ereitek 第三人称复数 erük ereik

派生詞彙

• eres
• erezet
• erű

 

複合詞

• aranyér
• érrendszer
• érvéghüvely
• gyűjtőér
• hajszálér
• nyirokér
• ütőér
• verőér
• visszér

 

詞源2

ér（詞源2）

有爭議：

• 源自 ér (“血管”)。
• 源自原始烏拉爾語 *šerɜ (“溪流”)。

名詞

ér (複數 erek)

2. 溪流

   上位詞：folyóvíz

   同類詞：csermely、patak、folyó、folyam

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	ér	erek
賓格	eret	ereket
與格	érnek	ereknek
工具格	érrel	erekkel
因果格	érért	erekért
轉移格	érré	erekké
到格	érig	erekig
樣格-形式	érként	erekként
樣格-情態	—	—
內格	érben	erekben
頂格	eren	ereken
接格	érnél	ereknél
入格	érbe	erekbe
上下格	érre	erekre
向格	érhez	erekhez
出格	érből	erekből
上格	érről	erekről
奪格	értől	erektől

ér 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 erem ereim 第二人称单数 ered ereid 第三人称单数 ere erei 第一人称复数 erünk ereink 第二人称复数 eretek ereitek 第三人称复数 erük ereik

派生詞彙

• erű

 

複合詞

• szikér
• vízér

 

詞源3

不確定；可能源自一突厥語族語言，對比維吾爾語 [需要文字] (är-)、察合臺語 [需要文字] (ir-)、土耳其語 er- (“搆著”)。大義項2派生自義項1，ér (“到達”)。

動詞

ér

2. 到達或延伸到某一點
   1. (不及物) 到達某一地方 (-攜格)

      近義詞：odaér、elér、érkezik、megérkezik、jut、eljut

      • 1863, János Arany, Buda halála‎^[1], canto 6:

        Értek vala éjszakára / Kur vizének a partjára; / Folyóvíznek partja mellett / Paripájok jól legelhet.

        他们乘着夜色 / 来到库尔河畔；/ 疲惫的骏马 / 可以在河边的草地吃个饱。

   2. (不及物) 觸碰 (-攜格)

      A fa ága a vízhez ér. ― 樹枝垂到水面上。

      近義詞：hozzáér、érint、megérint、érintkezik、nyúl、(後兩者只能表示有意的動作) hozzányúl

   3. (不及物) 伸展、延伸到 (-ig) （表示有多長、多深或多高）

      A szekrény a falig ér. ― 衣櫃一直延伸到牆壁處。

      A víz a derekamig ér. ― 水漲到齊腰深。

   4. (及物) 打擊；折磨某人；遇上 （災禍；有時也用於幸運的事情）

      A szomszédomat baleset érte. ― 我的鄰居遇到了事故。

   5. (及物) 當場發現

      近義詞：rajtakap

      • 1974, 列夫·托爾斯泰 (作者), László Németh (譯者), Anna Karenina [安娜·卡列尼娜], 布加勒斯特: Kriterion Könyvkiadó (1989), ISBN 9732600047, 第1卷, 第1部, 第1章, 第7頁:

        Az történt vele ebben a pillanatban, ami az emberrel történni szokott, ha váratlanul igen szégyenletes dolgon érik. Arcát nem tudta a helyzethez szabni, amelybe bűne felfedésével a felesége előtt került.

        在那一刻，他经历了人们意外地陷入非常不光彩的事情时会发生的场面。当他发现自己的错误时，他没能成功地面对妻子。

   6. (及物) 能夠有意義地使用 (-val/-vel)；對某人有用

      近義詞：kezd、megy

      Mit érek húsz forinttal? ― 二十福林能拿來幹嘛？/ 二十福林對我有什麼用？

4. 具有一定的價值或有效性
   1. (及物) 值

      Ez a cipő húszezer forintot ér. ― 這雙鞋子價值兩萬福林。

   3. 有效，得到接納，符合規則

      近義詞：érvényes、szabályos

用法說明

• Template:U:hu:with-without-ik

變位

ér 的變位

			第一人稱 sg	第二人稱 sg 非正式	第三人稱 sg、 二複 sg 正式	第一人稱 pl	第二人稱 pl 非正式	第三人稱 pl、 二複 pl 正式
直陳式	現在時	不定	érek	érsz	ér	érünk	értek	érnek
		定	érem	éred	éri	érjük	éritek	érik
		二複受詞	érlek	―
	過去時	不定	értem	értél	ért	értünk	értetek	értek
		定	értem	érted	érte	értük	értétek	érték
		二複受詞	értelek	―
條件式	現在時	不定	érnék	érnél	érne	érnénk	érnétek	érnének
		定	érném	érnéd	érné	érnénk	érnétek	érnék
		二複受詞	érnélek	―
虛擬式	現在時	不定	érjek	érj 或 érjél	érjen	érjünk	érjetek	érjenek
		定	érjem	érd 或 érjed	érje	érjük	érjétek	érjék
		二複受詞	érjelek	―
不定式	érni		érnem	érned	érnie	érnünk	érnetek	érniük
其他非限定 動詞形			動名詞	現在分詞	過去分詞	將來過去	副詞過去形	潛在形
			érés	érő	ért	érendő	érve	érhet

派生詞彙

用於“到達或延伸到某一點”

• érdekel
• érint
• érintkezés
• érintkezik
• érkezik
• ért

 

带前缀

• átér
• beér
• beleér
• egybeér
• elér
• felér
• hazaér
• hozzáér
• kiér
• körbeér
• körülér
• leér
• megér
• odaér
• összeér
• ráér
• utolér
• visszaér

短語

• földet ér
• fülig ér a szája
• lassan járj, tovább érsz
• tetten ér
• véget ér

 

用於“具有一定的價值或有效性”

• érték
• értékel
• értékes
• értékesít
• érvény → érvényes → érvényesít, érvénytelen

 

带前缀

• felér
• fölér
• megér

短語

• aranyat ér

 

參見

• érik

延伸閱讀

• (血管；溪流)： ér in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (to reach; to have value)： ér in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• ér in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

異序詞

• ré

官話

其他形式

• er — 非標準

羅馬化

ér (er²，注音 ㄦˊ)

1. 侕的漢語拼音讀法
2. 児的漢語拼音讀法
3. 兒／儿的漢語拼音讀法
4. 唲的漢語拼音讀法
5. 栭的漢語拼音讀法
6. 洏的漢語拼音讀法
7. 而的漢語拼音讀法
8. 耏的漢語拼音讀法
9. 聏的漢語拼音讀法
10. 胹的漢語拼音讀法
11. 荋的漢語拼音讀法
12. 袻的漢語拼音讀法
13. 輀／𮝵的漢語拼音讀法
14. 轜的漢語拼音讀法
15. 陑的漢語拼音讀法
16. 隭的漢語拼音讀法
17. 髵的漢語拼音讀法
18. 鮞／鲕的漢語拼音讀法
19. 鴯／鸸的漢語拼音讀法

古諾爾斯語

其他形式

• *īʀ — 東諾爾斯
• þér — 較晚期

詞源

繼承自原始日耳曼語 *jīz，*jūz 的北日耳曼形式，源自原始印歐語 *yū́。長 ī →長 é 的變化是西諾爾斯 R-元音變音的表現，由原始日耳曼語 -z 導致，該音在原始諾爾斯語中變為 -R，後併入規則 r。東諾爾斯的對應形式為 ír。

代詞

ér (古西諾爾is語)

1. 你們，爾等

變格

古諾爾斯語人稱代詞

數	第一人稱	第二人稱	反身	第三人稱
格	單數			陽性單數	陰性單數	中性單數
主格	ek	þú		hann	hon、hón	þat
賓格	mik	þik	sik	hann、hánn	hana、hána	þat
與格	mér	þér	sér	hánum、hónum	henni	því
屬格	mínn、minn	þínn、þinn	sínn、sinn	hans、háns	hennar	þess
格	雙數
主格	vit	it、þit
賓格	okkr	ykkr	sik
與格	okkr	ykkr	sér
屬格	okkarr	ykkarr	sínn、sinn
格	複數			陽性複數	陰性複數	中性複數
主格	vér	ér、þér		þeir	þær	þau
賓格	oss	yðr	sik	þá	þær	þau
與格	oss	yðr	sér	þeim	þeim	þeim
屬格	várr	yðarr、yðvarr	sínn、sinn	þeira、þeirra	þeira、þeirra	þeira、þeirra

派生語彙

• ⇒ 古西諾爾斯語: þér (← hafið ér)
  • 冰島語: þér
  • 法羅語: tær
  • 古瑞典語: þær, þæ