ér
匈牙利语
编辑发音
编辑词源1
编辑名词
编辑ér (复数 erek)
变格
编辑变格 (词干:-e-,元音和谐律:前不圆唇) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | ér | erek |
宾格 | eret | ereket |
与格 | érnek | ereknek |
工具格 | érrel | erekkel |
因果格 | érért | erekért |
转移格 | érré | erekké |
到格 | érig | erekig |
样格-形式 | érként | erekként |
样格-情态 | — | — |
内格 | érben | erekben |
顶格 | eren | ereken |
接格 | érnél | ereknél |
入格 | érbe | erekbe |
上下格 | érre | erekre |
向格 | érhez | erekhez |
出格 | érből | erekből |
上格 | érről | erekről |
夺格 | értől | erektől |
派生词汇
编辑复合词
词源2
编辑有争议:
名词
编辑ér (复数 erek)
变格
编辑变格 (词干:-e-,元音和谐律:前不圆唇) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | ér | erek |
宾格 | eret | ereket |
与格 | érnek | ereknek |
工具格 | érrel | erekkel |
因果格 | érért | erekért |
转移格 | érré | erekké |
到格 | érig | erekig |
样格-形式 | érként | erekként |
样格-情态 | — | — |
内格 | érben | erekben |
顶格 | eren | ereken |
接格 | érnél | ereknél |
入格 | érbe | erekbe |
上下格 | érre | erekre |
向格 | érhez | erekhez |
出格 | érből | erekből |
上格 | érről | erekről |
夺格 | értől | erektől |
派生词汇
编辑复合词
词源3
编辑不确定;可能源自一突厥语族语言,对比维吾尔语 [需要文字] (är-)、察合台语 [需要文字] (ir-)、土耳其语 er- (“构著”)。[1]大义项2派生自义项1,ér (“到达”)。[2]
动词
编辑ér
- 到达或延伸到某一点
- (不及物) 到达某一地方 (-携格)
- 1863, János Arany, Buda halála[1], canto 6:
- Értek vala éjszakára / Kur vizének a partjára; / Folyóvíznek partja mellett / Paripájok jól legelhet.
- 他们乘着夜色 / 来到库尔河畔;/ 疲惫的骏马 / 可以在河边的草地吃个饱。
- (不及物) 触碰 (-携格)
- (不及物) 伸展、延伸到 (-ig) (表示有多长、多深或多高)
- A szekrény a falig ér. ― 衣柜一直延伸到墙壁处。
- A víz a derekamig ér. ― 水涨到齐腰深。
- (及物) 打击;折磨某人;遇上 (灾祸;有时也用于幸运的事情)
- A szomszédomat baleset érte. ― 我的邻居遇到了事故。
- (及物) 当场发现
- 近义词:rajtakap
- 1974, 列夫·托尔斯泰 (作者), László Németh (译者), Anna Karenina [安娜·卡列尼娜], 布加勒斯特: Kriterion Könyvkiadó (1989), ISBN 9732600047, 第1卷, 第1部, 第1章, 第7页:
- Az történt vele ebben a pillanatban, ami az emberrel történni szokott, ha váratlanul igen szégyenletes dolgon érik. Arcát nem tudta a helyzethez szabni, amelybe bűne felfedésével a felesége előtt került.
- 在那一刻,他经历了人们意外地陷入非常不光彩的事情时会发生的场面。当他发现自己的错误时,他没能成功地面对妻子。
- (及物) 能够有意义地使用 (-val/-vel);对某人有用
- (不及物) 到达某一地方 (-携格)
- 具有一定的价值或有效性
用法说明
编辑变位
编辑ér 的变位
第一人称 sg | 第二人称 sg 非正式 |
第三人称 sg、 二复 sg 正式 |
第一人称 pl | 第二人称 pl 非正式 |
第三人称 pl、 二复 pl 正式 | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
直陈式 | 现在时 | 不定 | érek | érsz | ér | érünk | értek | érnek |
定 | érem | éred | éri | érjük | éritek | érik | ||
二复受词 | érlek | ― | ||||||
过去时 | 不定 | értem | értél | ért | értünk | értetek | értek | |
定 | értem | érted | érte | értük | értétek | érték | ||
二复受词 | értelek | ― | ||||||
条件式 | 现在时 | 不定 | érnék | érnél | érne | érnénk | érnétek | érnének |
定 | érném | érnéd | érné | érnénk | érnétek | érnék | ||
二复受词 | érnélek | ― | ||||||
虚拟式 | 现在时 | 不定 | érjek | érj 或 érjél |
érjen | érjünk | érjetek | érjenek |
定 | érjem | érd 或 érjed |
érje | érjük | érjétek | érjék | ||
二复受词 | érjelek | ― | ||||||
不定式 | érni | érnem | érned | érnie | érnünk | érnetek | érniük | |
其他非限定 动词形 |
动名词 | 现在分词 | 过去分词 | 将来过去 | 副词过去形 | 潜在形 | ||
érés | érő | ért | érendő | érve | érhet |
派生词汇
编辑用于“到达或延伸到某一点”
- 带前缀
短语
用于“具有一定的价值或有效性”
- 带前缀
短语
参见
编辑参考资料
编辑- ↑ ér² in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《词源词典:匈牙利语单词和词缀的起源》),第二版,修订扩充版,布达佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2021, page 207、ISBN 9789634092926。(参见其第一版的PDF)
- ↑ ér¹ in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《词源词典:匈牙利语单词和词缀的起源》),第二版,修订扩充版,布达佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2021, page 206、ISBN 9789634092926。(参见其第一版的PDF)
延伸阅读
编辑- (血管;溪流): ér in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (to reach; to have value): ér in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- ér in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
异序词
编辑官话
编辑其他形式
编辑罗马化
编辑ér (er2,注音 ㄦˊ)
古诺尔斯语
编辑其他形式
编辑词源
编辑继承自原始日耳曼语 *jīz,*jūz 的北日耳曼形式,源自原始印欧语 *yū́。长 ī →长 é 的变化是西诺尔斯 R-元音变音的表现,由原始日耳曼语 -z 导致,该音在原始诺尔斯语中变为 -R,后并入规则 r。东诺尔斯的对应形式为 ír。
代词
编辑ér (古西诺尔is语)
变格
编辑古诺尔斯语人称代词
数 | 第一人称 | 第二人称 | 反身 | 第三人称 | ||
---|---|---|---|---|---|---|
格 | 单数 | 阳性单数 | 阴性单数 | 中性单数 | ||
主格 | ek | þú | hann | hon、hón | þat | |
宾格 | mik | þik | sik | hann、hánn | hana、hána | þat |
与格 | mér | þér | sér | hánum、hónum | henni | því |
属格 | mínn、minn | þínn、þinn | sínn、sinn | hans、háns | hennar | þess |
格 | 双数 | |||||
主格 | vit | it、þit | ||||
宾格 | okkr | ykkr | sik | |||
与格 | okkr | ykkr | sér | |||
属格 | okkarr | ykkarr | sínn、sinn | |||
格 | 复数 | 阳性复数 | 阴性复数 | 中性复数 | ||
主格 | vér | ér、þér | þeir | þær | þau | |
宾格 | oss | yðr | sik | þá | þær | þau |
与格 | oss | yðr | sér | þeim | þeim | þeim |
属格 | várr | yðarr、yðvarr | sínn、sinn | þeira、þeirra | þeira、þeirra | þeira、þeirra |