参见:arány

匈牙利语 编辑

词源 编辑

源自原始乌戈尔语 *θarańa (金;铜),早期的*sarańa,[1] 对比兹梁科米语 зарни (zarńi, ), 曼西语组, 汉特语组。乌戈尔语词可能借自伊朗语支语言,[1] 对比阿维斯陀语 𐬰𐬀𐬭𐬀𐬦𐬀 (zarańa), 古波斯语 𐎭𐎼𐎴𐎹 (d-r-n-y), 波斯语 زر (zar, )

发音 编辑

  • 国际音标(帮助)[ˈɒrɒɲ]
  • 文档
  • 断字:arany

形容词 编辑

arany (比较级 aranyabb最高级 legaranyabb)

  1. 金色

变格 编辑

变格 (词干:-a-,元音和谐律:后)
单数 复数
主格 arany aranyak
宾格 aranyat aranyakat
与格 aranynak aranyaknak
工具格 arannyal aranyakkal
因果格 aranyért aranyakért
转移格 arannyá aranyakká
到格 aranyig aranyakig
样格-形式 aranyként aranyakként
样格-情态
内格 aranyban aranyakban
顶格 aranyon aranyakon
接格 aranynál aranyaknál
入格 aranyba aranyakba
上下格 aranyra aranyakra
向格 aranyhoz aranyakhoz
出格 aranyból aranyakból
上格 aranyról aranyakról
夺格 aranytól aranyaktól

名词 编辑

arany (复数 aranyak)

  1. 化学元素
  2. 金币
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember,[1] part 1, chapter 10:
      Itt e szekrénykében van készpénzem. Ezer arany az egész. A többi vagyonom a zsákokban fekszik, búza alakban. Egy írást hagytam asztalomon, melyet te tégy el; mert abban bizonyítom és elismerem először azt, hogy sok dinnyeevéstől dysenteriát kaptam, s abban halok meg, másodszor azt, hogy készpénzem csupán ezer arany; nehogy téged vádoljon valaki, vagy azzal, hogy halálomat okoztad, vagy hogy pénzemből eltettél.
  3. 金牌
    • 2015 3月 7, “Hatalmas bravúr: magyar Eb-arany atlétikában”, 出自 Sport Géza[2], retrieved 2015-03-08:
      Magyar versenyző 1985-ben nyert legutóbb aranyat fedett Eb-n, akkor Bakos György 60 méter gáton és Pálóczi Gyula távolugrásban győzött.

变格 编辑

变格 (词干:-a-,元音和谐律:后)
单数 复数
主格 arany aranyak
宾格 aranyat aranyakat
与格 aranynak aranyaknak
工具格 arannyal aranyakkal
因果格 aranyért aranyakért
转移格 arannyá aranyakká
到格 aranyig aranyakig
样格-形式 aranyként aranyakként
样格-情态
内格 aranyban aranyakban
顶格 aranyon aranyakon
接格 aranynál aranyaknál
入格 aranyba aranyakba
上下格 aranyra aranyakra
向格 aranyhoz aranyakhoz
出格 aranyból aranyakból
上格 aranyról aranyakról
夺格 aranytól aranyaktól

近义词 编辑

派生词 编辑

(复合词):

(短语):

参考资料 编辑

  1. 1.0 1.1 arany in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《词源词典:匈牙利语单词和词缀的起源》),布达佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (参见其第二版。)