irány

匈牙利语

词源

可能来自 iramlik (“冲；扫”) 或 iránt (“朝向，对”) 的词根 + -ány。 arány 的同源对似词。

发音

• 国际音标^(帮助): [ˈiraːɲ]

• 音频：

  (档案)

• 断字：irány
• 韵部：-aːɲ

名词

irány (复数 irányok)

1. 方向；路线

   Melyik irányba? ― 哪个方向？

   Menjünk a másik irányba. ― 咱们走另一条路吧。

2. (带所有格后缀 + -ban) 朝向，对

   Különös figyelmet tanúsítottak irányomban. ― 他们表示对我特别关注。

变格

变格 (词干：-o-，元音和谐律：后)
	单数	复数
主格	irány	irányok
宾格	irányt	irányokat
与格	iránynak	irányoknak
工具格	iránnyal	irányokkal
因果格	irányért	irányokért
转移格	iránnyá	irányokká
到格	irányig	irányokig
样格-形式	irányként	irányokként
样格-情态	—	—
内格	irányban	irányokban
顶格	irányon	irányokon
接格	iránynál	irányoknál
入格	irányba	irányokba
上下格	irányra	irányokra
向格	irányhoz	irányokhoz
出格	irányból	irányokból
上格	irányról	irányokról
夺格	iránytól	irányoktól

irány 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 irányom irányaim 第二人称单数 irányod irányaid 第三人称单数 iránya irányai 第一人称复数 irányunk irányaink 第二人称复数 irányotok irányaitok 第三人称复数 irányuk irányaik

派生词汇

• irányít
• irányos
• irányoz
• irányul
• irányú
• irányzat
• irányzék

 

复合词

• ellenirány
• irányadó
• irányár
• irányelv
• irányjelző
• iránytű
• irányvonal
• menetirány
• szakirány
• szélirány
• útirány

 

短语

• a szélrózsa minden irányában

 

参见

• felé （朝某个方向运动）
• felől （从某个方向运动离开）

延伸阅读

• irány in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.