tű
匈牙利语
编辑词源
编辑源自古旧动词tövik (“扎,戳,钻”) + -ő ~ -ű (分词后缀)。[1]
发音
编辑名词
编辑tű (复数 tűk)
变格
编辑变格 (词干:长/高元音,元音和谐律:前圆唇) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | tű | tűk |
宾格 | tűt | tűket |
与格 | tűnek | tűknek |
工具格 | tűvel | tűkkel |
因果格 | tűért | tűkért |
转移格 | tűvé | tűkké |
到格 | tűig | tűkig |
样格-形式 | tűként | tűkként |
样格-情态 | — | — |
内格 | tűben | tűkben |
顶格 | tűn | tűkön |
接格 | tűnél | tűknél |
入格 | tűbe | tűkbe |
上下格 | tűre | tűkre |
向格 | tűhöz | tűkhöz |
出格 | tűből | tűkből |
上格 | tűről | tűkről |
夺格 | tűtől | tűktől |
派生词
编辑复合词
短语
参考资料
编辑- ↑ tű in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《词源词典:匈牙利语单词和词缀的起源》),布达佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (参见其第二版。)
拓展阅读
编辑- tű in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.