örök

參見：Orok 和 őrök

匈牙利語

詞源

可能源自一突厥語族語言，時間早於9-10世紀匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈørøk]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：örök
• 韻部：-øk

形容詞

örök (無比較級)

1. 永恆的，永久的

   近義詞：örökkévaló、örökös

變格

變格 (詞幹：-ö-，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	örök	örökök
賓格	örököt	örököket
與格	öröknek	örököknek
工具格	örökkel	örökökkel
因果格	örökért	örökökért
轉移格	örökké	örökökké
到格	örökig	örökökig
樣格-形式	örökként	örökökként
樣格-情態	—	—
內格	örökben	örökökben
頂格	örökön	örökökön
接格	öröknél	örököknél
入格	örökbe	örökökbe
上下格	örökre	örökökre
向格	örökhöz	örökökhöz
出格	örökből	örökökből
上格	örökről	örökökről
奪格	öröktől	örököktől

派生詞

• örökké
• örököl
• örökös
• örökre
• örökség

 

複合詞

• öröklakás

 

名詞

örök

1. (古，書面) 遺產
2. (部分短語中，+ -be) 贈送物

變格

變格 (詞幹：-ö-，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	örök	örökök
賓格	örököt	örököket
與格	öröknek	örököknek
工具格	örökkel	örökökkel
因果格	örökért	örökökért
轉移格	örökké	örökökké
到格	örökig	örökökig
樣格-形式	örökként	örökökként
樣格-情態	örökül	—
內格	örökben	örökökben
頂格	örökön	örökökön
接格	öröknél	örököknél
入格	örökbe	örökökbe
上下格	örökre	örökökre
向格	örökhöz	örökökhöz
出格	örökből	örökökből
上格	örökről	örökökről
奪格	öröktől	örököktől

örök 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 örököm örökeim 第二人稱單數 örököd örökeid 第三人稱單數 öröke örökei 第一人稱複數 örökünk örökeink 第二人稱複數 örökötök örökeitek 第三人稱複數 örökük örökeik

派生詞

短語

• örökbe ad
• örökbe fogad
• örökül hagy

 

副詞

örök

1. (詩歌) 一直，持久，永遠

   近義詞：örökké、örökösen、folyton、mindig、egyre

   • 1923, Árpád Tóth, Gyopár [鼠麴草]‎^[1]:

     Én mindig úgy keringtem, / Mint bokszoló a ringben, / Örök-gyanakodón.

     我就像擂台上的拳擊手一樣，一直懷疑著轉圈。

拓展閱讀

• örök in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

異序詞

• ökör