ősz
參見：ósz
匈牙利語
編輯發音
編輯詞源1
編輯源自原始芬蘭-烏戈爾語 *sükśe (「秋天」)。與南部曼西語 tüks、北部曼西語組、烏得穆爾特語 сӥзьыл (siźyl)、埃爾齊亞語 сёксь (śokś)、芬蘭語 syksy、愛沙尼亞語 sügis同源。[1][2]
名詞
編輯ősz (複數 őszök)
變格
編輯| 變格 (詞幹：-ö-，元音和諧律：前圓唇) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | ősz | őszök |
| 賓格 | őszt | őszöket |
| 與格 | ősznek | őszöknek |
| 工具格 | ősszel | őszökkel |
| 因果格 | őszért | őszökért |
| 轉移格 | ősszé | őszökké |
| 到格 | őszig | őszökig |
| 樣格-形式 | őszként | őszökként |
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | őszben | őszökben |
| 頂格 | őszön | őszökön |
| 接格 | ősznél | őszöknél |
| 入格 | őszbe | őszökbe |
| 上下格 | őszre | őszökre |
| 向格 | őszhöz | őszökhöz |
| 出格 | őszből | őszökből |
| 上格 | őszről | őszökről |
| 奪格 | ősztől | őszöktől |
派生詞
編輯複合詞
詞源2
編輯來源未知。[2]
形容詞
編輯ősz (比較級 őszebb，最高級 legőszebb)
- (頭髮) 灰白的
變格
編輯| 變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前圓唇) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | ősz | őszek |
| 賓格 | őszet | őszeket |
| 與格 | ősznek | őszeknek |
| 工具格 | ősszel | őszekkel |
| 因果格 | őszért | őszekért |
| 轉移格 | ősszé | őszekké |
| 到格 | őszig | őszekig |
| 樣格-形式 | őszként | őszekként |
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | őszben | őszekben |
| 頂格 | őszön | őszeken |
| 接格 | ősznél | őszeknél |
| 入格 | őszbe | őszekbe |
| 上下格 | őszre | őszekre |
| 向格 | őszhöz | őszekhez |
| 出格 | őszből | őszekből |
| 上格 | őszről | őszekről |
| 奪格 | ősztől | őszektől |
派生詞
編輯參考資料
編輯- ↑ Entry #899 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ 2.0 2.1 ősz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）