jelen

參見：jeleń 和 jeleň

捷克語

詞源

源自原始斯拉夫語 *elenь ← 原始印歐語 *h₁el-en-i-，一般與*h₁el- (「黃褐色」)聯繫起來。斯拉夫語族同源詞有波蘭語 jeleń (「鹿」)、俄語 оле́нь (olénʹ, 「鹿」)，其他印歐語系同源詞有立陶宛語 élnis/álnis (「鹿」), 古愛爾蘭語 elit (「狍」), 威爾士語 elain (「雌鹿」), 古希臘語 ἔλαφος (élaphos, 「鹿」), 亞美尼亞語 եղն (eğn, 「雌鹿」)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈjɛlɛn]
• 韻部：-lɛn, -ɛlɛn
• 斷字：je‧len

名詞

jelen m 有生 (陰性等價詞 laň，相關形容詞 jelení)

1. 鹿
2. 公鹿

變格

變格

	單數	複數
主格	jelen	jeleni
屬格	jelena	jelenů
與格	jelenovi, jelenu	jelenům
賓格	jelena	jeleny
呼格	jelene	jeleni
方位格	jelenovi, jelenu	jelenech
工具格	jelenem	jeleny

反義詞

• (公鹿)： laň f

派生詞

• jelínek
• jelení
• jelenice
• jelenicový
• jelenka

拓展閱讀

• Příruční slovník jazyka českého (1935-1957) 中有關 jelen 的內容
• Slovník spisovného jazyka českého (1960-1971, 1989) 中有關 jelen 的內容

匈牙利語

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈjɛlɛn]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：je‧len

詞源1

源自jel (「特性」) +‎ -en (副詞後綴)。

形容詞

jelen (無比較級)

1. 現在的

   jelen idő ― 現在時

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	jelen	jelenek
賓格	jelent	jeleneket
與格	jelennek	jeleneknek
工具格	jelennel	jelenekkel
因果格	jelenért	jelenekért
轉移格	jelenné	jelenekké
到格	jelenig	jelenekig
樣格-形式	jelenként	jelenekként
樣格-情態	—	—
內格	jelenben	jelenekben
頂格	jelenen	jeleneken
接格	jelennél	jeleneknél
入格	jelenbe	jelenekbe
上下格	jelenre	jelenekre
向格	jelenhez	jelenekhez
出格	jelenből	jelenekből
上格	jelenről	jelenekről
奪格	jelentől	jelenektől

派生詞

• jelenleg
• jelenlét
• jelenség

(複合詞):

• jelenlevő
• jelenlévő

(短語):

• jelen idő
• jelen pillanatban

詞源2

源自複合詞jelenkor (「現在，當代」)的前部。

名詞

jelen (複數 jelenek)

1. 現在，當下

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	jelen	jelenek
賓格	jelent	jeleneket
與格	jelennek	jeleneknek
工具格	jelennel	jelenekkel
因果格	jelenért	jelenekért
轉移格	jelenné	jelenekké
到格	jelenig	jelenekig
樣格-形式	jelenként	jelenekként
樣格-情態	—	—
內格	jelenben	jelenekben
頂格	jelenen	jeleneken
接格	jelennél	jeleneknél
入格	jelenbe	jelenekbe
上下格	jelenre	jelenekre
向格	jelenhez	jelenekhez
出格	jelenből	jelenekből
上格	jelenről	jelenekről
奪格	jelentől	jelenektől

jelen 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 jelenem jeleneim 第二人稱單數 jelened jeleneid 第三人稱單數 jelene jelenei 第一人稱複數 jelenünk jeleneink 第二人稱複數 jelenetek jeleneitek 第三人稱複數 jelenük jeleneik

詞源3

jel +‎ -en

名詞

jelen

1. jel 的spe單數

塞爾維亞-克羅地亞語

詞源

源自原始斯拉夫語 *(j)elenь。

發音

• 國際音標^(幫助): /jělen/
• 斷字：je‧len

名詞

jèlen m (西里爾字母拼寫 јѐлен)

1. 公鹿

變格

    jelen 的變格

	單數	複數
主格	jèlen	jèleni
屬格	jèlena	jȅlēnā
與格	jèlenu	jèlenima
賓格	jèlena	jèlene
呼格	jèlene	jèleni
位格	jèlenu	jèlenima
工具格	jèlenom	jèlenima

斯洛文尼亞語

詞源

源自原始斯拉夫語 *(j)elenь。

發音

• 國際音標^(幫助): /jɛ̀ːlɛn/

名詞

jélen m 有生

1. 鹿

變格

陽性anim.，硬音o-詞幹
主格單數	jêlen
屬格單數	jeléna
	單數	雙數	複數
主格	jêlen	jeléna	jeléni
賓格	jeléna	jeléna	jeléne
屬格	jeléna	jelénov	jelénov
與格	jelénu	jelénoma	jelénom
方位格	jelénu	jelénih	jelénih
工具格	jelénom	jelénoma	jeléni