konok
匈牙利語
編輯詞源
編輯未知。[1]
發音
編輯形容詞
編輯konok (比較級 konokabb,最高級 legkonokabb)
變格
編輯變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | konok | konokok |
賓格 | konokot | konokokat |
與格 | konoknak | konokoknak |
工具格 | konokkal | konokokkal |
因果格 | konokért | konokokért |
轉移格 | konokká | konokokká |
到格 | konokig | konokokig |
樣格-形式 | konokként | konokokként |
樣格-情態 | konokul | — |
內格 | konokban | konokokban |
頂格 | konokon | konokokon |
接格 | konoknál | konokoknál |
入格 | konokba | konokokba |
上下格 | konokra | konokokra |
向格 | konokhoz | konokokhoz |
出格 | konokból | konokokból |
上格 | konokról | konokokról |
奪格 | konoktól | konokoktól |
或
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | konok | konokak |
賓格 | konokat | konokakat |
與格 | konoknak | konokaknak |
工具格 | konokkal | konokakkal |
因果格 | konokért | konokakért |
轉移格 | konokká | konokakká |
到格 | konokig | konokakig |
樣格-形式 | konokként | konokakként |
樣格-情態 | konokul | — |
內格 | konokban | konokakban |
頂格 | konokon | konokakon |
接格 | konoknál | konokaknál |
入格 | konokba | konokakba |
上下格 | konokra | konokakra |
向格 | konokhoz | konokakhoz |
出格 | konokból | konokakból |
上格 | konokról | konokakról |
奪格 | konoktól | konokaktól |
派生詞彙
編輯參考資料
編輯- ↑ konok in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
延伸閱讀
編輯- konok in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
佩蒙語
編輯詞源
編輯繼承自原始加勒比語 *konopo。與耶夸納語 konojo、Yao (South America) kenape 同源。
名詞
編輯konok
參考資料
編輯- Journal of the Walter Roth Museum of Archaeology and Anthropology, issue 13 (2001), page 12: "(Both Kapon and Pemon groups use tuna to mean "water", but Pemon employ konok which specifically means "rain" - a word which is lacking in the Akawaio language so that tuna is used to refer to rain and to water in general.)"