szövevény

匈牙利語

詞源

源自 sző (「編織」) 的詞幹 szöv- + -evény (名詞後綴)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈsøvɛveːɲ]
• 斷字：szö‧ve‧vény

名詞

szövevény (複數 szövevények)

1. 纏結
2. 糾葛

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	szövevény	szövevények
賓格	szövevényt	szövevényeket
與格	szövevénynek	szövevényeknek
工具格	szövevénnyel	szövevényekkel
因果格	szövevényért	szövevényekért
轉移格	szövevénnyé	szövevényekké
到格	szövevényig	szövevényekig
樣格-形式	szövevényként	szövevényekként
樣格-情態	—	—
內格	szövevényben	szövevényekben
頂格	szövevényen	szövevényeken
接格	szövevénynél	szövevényeknél
入格	szövevénybe	szövevényekbe
上下格	szövevényre	szövevényekre
向格	szövevényhez	szövevényekhez
出格	szövevényből	szövevényekből
上格	szövevényről	szövevényekről
奪格	szövevénytől	szövevényektől

szövevény 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 szövevényem szövevényeim 第二人稱單數 szövevényed szövevényeid 第三人稱單數 szövevénye szövevényei 第一人稱複數 szövevényünk szövevényeink 第二人稱複數 szövevényetek szövevényeitek 第三人稱複數 szövevényük szövevényeik

派生詞彙

• szövevényes

延伸閱讀

• szövevény in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.