ár

參見：Appendix:"ar"的變體

法羅語

發音

• 國際音標^(幫助)：[ɔaːɹ]
• 韻部：-ɔaːɹ

詞源1

繼承自古諾爾斯語 ár (“年”)，繼承自原始日耳曼語 *jērą，源自原始印歐語 *yeh₁r-。同源詞包括：荷蘭語 jaar、南非語 jaar、英語 year、德語 Jahr、丹麥語 år、書面挪威語 år、瑞典語 år。

名詞

ár n（屬格單數 árs，複數 ár）

1. 年

變格

ár 的变格 n3 单数 复数 不定 定 不定 定 主格 ár árið ár árini 宾格 ár árið ár árini 与格 ári árinum árum árunum 属格 árs ársins ára áranna

詞源2

繼承自古諾爾斯語 ár，繼承自原始日耳曼語 *airō。同源詞包括：古英語 ār (“槳”)（英語 oar）。

名詞

ár f（屬格單數 árar，複數 árar）

1. 槳

變格

f6	單數		複數
	不定	定	不定	定
主格	ár	árin	árar	árarnar
賓格	ár	árina	árar	árarnar
與格	ár	árini	árum	árunum
屬格	árar	árarinnar	ára	áranna

匈牙利語

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈaːr]

• 音頻：

  (檔案)

• 韻部：-aːr
• 斷字：ár

詞源1

源自原始芬蘭-烏戈爾語 *arwa (“價格，價值”)。與原始芬蘭語 *arvo (“價值”)油管，亦可能與埃爾齊亞語 [需要文字] (arśems)有關。

名詞

ár (複數 árak)

2. 價格

   borsos ár ― 過高的價格

   borsos ára van ― 價格不菲

3. (比喻義) 代價

變格

變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	ár	árak
賓格	árat	árakat
與格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
轉移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
樣格-形式	árként	árakként
樣格-情態	—	—
內格	árban	árakban
頂格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
奪格	ártól	áraktól

ár 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 áram áraim 第二人称单数 árad áraid 第三人称单数 ára árai 第一人称复数 árunk áraink 第二人称复数 áratok áraitok 第三人称复数 áruk áraik

派生詞彙

• áraz
• áros (古舊)

 

複合詞，本詞在詞首

• árajánlat
• áralakulás
• árarány
• árbecslés
• árbevétel
• árcédula
• árcsökkenés, árcsökkentés
• árdrágítás, árdrágító
• árelemzés
• árellenőrzés
• áremelés, áremelkedés
• árengedmény
• áresés
• árérzékeny
• árfekvés
• árfelhajtás
• árfolyam
• árforma
• árhatóság
• árhivatal
• árindex
• árjegyzék
• árjelzés
• árkedvezmény
• árképzés
• árkülönbözet
• árlap
• árlejtés
• árleszállítás
• ármegállapítás
• ármegjelölés
• ármerevség
• árolló
• árpolitika
• árrendszer
• árrés
• árrobbanás
• árrögzítés
• ársapka
• árszabás
• árszámítás
• árszint
• árszínvonal
• ártámogatás
• árverés, árverez
• árvetés
• árviszonyok (複數)
• árzuhanás

 

複合詞，本詞在詞尾

• alapár
• átlagár
• darabár
• egységár
• élelmiszerár
• fazonár
• feketeár
• felár
• helyár
• irányár
• készpénzár
• limitár
• összár
• reklámár
• uzsoraár
• vételár

 

短語

• borsos ár

 

詞源2

源自原始烏戈爾語 *ϑarɜ (“洪水形成的暫時性湖泊”)。

名詞

ár (通常不可數，複數 árak)

2. 洪水

   近義詞：árvíz、áradás

3. 漲潮

   近義詞：dagály

變格

變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	ár	árak
賓格	árt	árakat
與格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
轉移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
樣格-形式	árként	árakként
樣格-情態	—	—
內格	árban	árakban
頂格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
奪格	ártól	áraktól

ár 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 áram árjaim 第二人称单数 árad árjaid 第三人称单数 árja árjai 第一人称复数 árunk árjaink 第二人称复数 áratok árjaitok 第三人称复数 árjuk árjaik

派生詞彙

• árad → áradás, áradozik, áradat, áradmány
• áraszt

 

複合詞，本詞在詞首

• árapály
• árhullám, árhullámzás
• ármentesítés
• árterület
• ártér
• árvédelem
• árvíz

 

複合詞，本詞在詞尾

• fényár
• illatár
• jégár
• könnyár
• szökőár
• tengerár
• zöldár

 

詞源3

源自原始芬蘭-烏戈爾語 *ora (“錐子”)。

名詞

ár (複數 árak)

2. 錐子

變格

變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	ár	árak
賓格	árt	árakat
與格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
轉移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
樣格-形式	árként	árakként
樣格-情態	—	—
內格	árban	árakban
頂格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
奪格	ártól	áraktól

ár 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 áram árjaim 第二人称单数 árad árjaid 第三人称单数 árja árjai 第一人称复数 árunk árjaink 第二人称复数 áratok árjaitok 第三人称复数 árjuk árjaik

派生詞彙

複合詞

• árcsőrű

 

詞源4

源自德語 Ar (“畝”)、法語 are (“畝”)，源自拉丁語 ārea (“打穀場”)。

名詞

ár (複數 árak)

2. 公畝

變格

變格 (詞幹：-a-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	ár	árak
賓格	árt	árakat
與格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
轉移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
樣格-形式	árként	árakként
樣格-情態	—	—
內格	árban	árakban
頂格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
奪格	ártól	áraktól

ár 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 áram árjaim 第二人称单数 árad árjaid 第三人称单数 árja árjai 第一人称复数 árunk árjaink 第二人称复数 áratok árjaitok 第三人称复数 árjuk árjaik

相關詞彙

• hektár

 

延伸閱讀

• ár in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
• (價格)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (洪水/漲潮)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (錐子)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (公畝)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

異序詞

• rá

冰島語

發音

• 國際音標^(幫助)：/auːr/, /auːr̥/
• 韻部：-auːr

詞源1

源自古諾爾斯語 ár，源自原始日耳曼語 *airi。同源詞包括：哥特語 𐌰𐌹𐍂 (air, “早”)、古英語 ār、ærlice（英語 early）。

副詞

ár

1. (罕用) 早

派生詞彙

• ár og síð

詞源2

繼承自古諾爾斯語 ár (“年”)，繼承自原始日耳曼語 *jērą，源自原始印歐語 *yeh₁r-。同源詞包括：荷蘭語 jaar、南非語 jaar、英語 year、德語 Jahr、丹麥語 år、書面挪威語 år、瑞典語 år。

名詞

ár n (属格单数 árs，主格复数 ár)

1. 年
2. ár 的不定賓格單數
3. ár 的不定主格複數
4. ár 的不定賓格複數

變格

ár的變格

n-s	單數		複數
	不定	定	不定	定
主格	ár	árið	ár	árin
賓格	ár	árið	ár	árin
與格	ári	árinu	árum	árunum
屬格	árs	ársins	ára	áranna

派生詞彙

• áramót
• árlegur
• ártíð
• gleðilegt ár
• gleðilegt nýtt ár
• hlaupár
• í ár
• nýár

 

詞源3

源自古諾爾斯語 ár，源自原始日耳曼語 *airō。同源詞包括：古英語 ār (“槳”)（英語 oar）。

名詞

ár f (属格单数 árar，主格复数 árar)

1. 槳

變格

ár的變格

f-s1	單數		複數
	不定	定	不定	定
主格	ár	árin	árar	árarnar
賓格	ár	árina	árar	árarnar
與格	ár	árinni	árum	árunum
屬格	árar	árarinnar	ára	áranna

派生詞彙

• árabátur
• árinni kennir illur ræðari
• koma ár sinni vel fyrir borð
• leggja árar í bát (“放棄”)
• róa öllum árum að (“利用一切可用的手段来完成某事”)
• taka djúpt í árinni

 

詞源4

請參閲主詞條的词源章節。

名詞

ár f

1. á (“河”) 的屈折变化形式：
   1. 不定屬格單數
   2. 不定主格複數
   3. 不定賓格複數

愛爾蘭語

詞源1

繼承自古愛爾蘭語 ar，繼承自原始凱爾特語 *anserom，繼承自原始印歐語 *n̥serōm，源自 *nos (“我們”)；對比德語 unser。

發音

• (康諾特) 國際音標^(幫助)：/ɑːɾˠ/, /əɾˠ/, /ə/
• (阿爾斯特) 國際音標^(幫助)：/ɛɾʲ/

限定詞

ár (所接後詞 鼻音化)

1. 我們的

   ár dteach ― 我們家

   Ár nAthair ― “我們的父親”，天父

詞源2

繼承自古愛爾蘭語 ár (“屠殺”)，繼承自原始凱爾特語 *agros，繼承自原始印歐語 *h₂eǵro- (“狩獵”)；對比古希臘語 ἄγρα (ágra, “狩獵”)。

發音

• 國際音標^(幫助)：/ɑːɾˠ/
• (阿爾斯特) 國際音標^(幫助)：/aːɾˠ/

名詞

ár m (屬格單數 áir)

1. 屠殺
2. 破壞；浩劫

變格

ár 的變格

第一類變格

原形（無複數） 格 單數 主格 ár 呼格 a áir 屬格 áir 與格 ár

帶定冠詞的形式： 格 單數 主格 an t-ár 屬格 an áir 與格 leis an ár don ár

派生詞彙

• páirc an áir
• mucár

詞源3

借自法語 are，源自拉丁語 area。

發音

• (芒斯特，康諾特) 國際音標^(幫助)：/ɑːɾˠ/
• (阿爾斯特) 國際音標^(幫助)：/aːɾˠ/

名詞

ár m (屬格單數 áir，主格複數 áir)

1. 公畝

變格

ár 的變格

第一變格

基本形： 格 單數 複數 主格 ár áir 呼格 a áir a ára 屬格 áir ár 與格 ár áir

帶定冠詞的形式： 格 單數 複數 主格 an t-ár na háir 屬格 an áir na n-ár 與格 leis an ár don ár leis na háir

輔音變化

愛爾蘭語輔音變化
原形	濁化	h-清化	t-清化
ár	n-ár	hár	t-ár
注意：有些形式可能僅是推測，並不是所有形式都一定存在。

延伸閱讀

• "ár" in Foclóir Gaeilge–Béarla, An Gúm, 1977, by Niall Ó Dónaill.
• Dinneen, Patrick S. (1904), “ar (‘我們的’)”, Foclóir Gaeḋilge agus Béarla, 1st版，Dublin：Irish Texts Society，第 36 頁
• Dinneen, Patrick S. (1904), “ár (‘屠殺’)”, Foclóir Gaeḋilge agus Béarla, 1st版，Dublin：Irish Texts Society，第 36 頁

米佐語

詞源

繼承自原始庫基-欽語 *ʔaar。同源詞包括庫米欽語 ae、卓米語 ah。

發音

• 國際音標^(幫助)：/aːr˥/

名詞

ár

1. 雞

古愛爾蘭語

詞源

繼承自原始凱爾特語 *agrom (“屠殺”)，繼承自原始印歐語 *h₂eǵro- (“狩獵”)；對比古希臘語 ἄγρᾱ (ágrā, “狩獵”)、阿維斯陀語 𐬀𐬰𐬭𐬋𐬛𐬀𐬌𐬜𐬍 (azrōdaⁱδī, “狩獵”)。

名詞

ár n (主格複數 ár 或 ára)

1. 屠殺
   • Template:RQ:sga-gloss

     donaib araib

     glosses ad strages

2. 破壞；浩劫；毀滅
   • Template:RQ:sga-gloss

     du ár

     glosses ad cedem

   • Template:RQ:sga-gloss

     etarcnae áir mo namat

     glosses de cede hostium

屈折

中性 o-詞幹
	單數	雙數	複數
主格	árN	árN	árL, ára
呼格	árN	árN	árL, ára
賓格	árN	árN	árL, ára
屬格	áirL	ár	árN
與格	árL	áraib, áirib	áraib, áirib
後接形容詞的輔音變化： H = 送氣音化 L = 弱化 N = 鼻音化

派生詞彙

• árchú
• ármag

 

派生語彙

• 愛爾蘭語: ár
• 曼島語: haar
• 蘇格蘭蓋爾語: àr

輔音變化

古愛爾蘭語輔音變化
強化	弱化	鼻音化
ár	無變化	n-ár
注：有些形式只是假設，不是所有形式都一定存在。

延伸閱讀

• Gregory Toner, Maire Ní Mhaonaigh, Sharon Arbuthnot, Dagmar Wodtko, Maire-Luise Theuerkauf, editors (2019), “ár”, eDIL: Electronic Dictionary of the Irish Language

古諾爾斯語

發音

• (9世紀西諾爾斯語) 國際音標^(幫助)：/ˈɑːr/
• (13世紀冰島語) 國際音標^(幫助)：/ˈɒːr/

詞源1

繼承自原始日耳曼語 *jērą (“年”)。同源詞包括古英語 ġēar（英語 year）、古弗里斯蘭語 jār、古撒克遜語 jār、古荷蘭語 jār、古高地德語 jār、哥特語 𐌾𐌴𐍂 (jēr)。
最终源自原始印歐語 *yeh₁r- (“年”)。

名詞

ár n (屬格 árs，複數 ár)

1. 年
   • Vǫluspá, verse 6, lines 9-10, in 1860, T. Möbius, Edda Sæmundar hins fróða: mit einem Anhang zum Theil bisher ungedruckter Gedichte. Leipzig, page 2:

     […] undorn ok aptan, / árum at telja.

     早與晚，/ 算著年份。

2. 充足，豐富（尤指農作物）
   • Saga Sigurðar Jórsalafara 53, in 1832, R. Rask, Fornmanna sögur, Volume VII. Copenhagen, page 174:

     […] þvíat þá var bæði ár og friðr.

     從那時起，便有了豐收與和平。

   1. 盧恩字母 A 的名稱

變格

  ár 的變格 (強變化a-詞幹)

中性	單數		複數
	不定	定	不定	定
主格	ár	árit	ár	árin
賓格	ár	árit	ár	árin
與格	ári	árinu	árum	árunum
屬格	árs	ársins	ára	áranna

派生詞彙

派生詞

• árangr (“季節”)
• áratal (“年數”)
• áratala (“計年”)
• árbót
• árbýll
• árferð (“季節”)
• árgallalauss (“肥沃”)
• árgalli (“歉收”)
• árgangr
• árguð
• árlangt、árlengis (“一年”)
• árliga (“每年”)
• árligr (“年度的；早的”)
• ármaðr (“管家”)
• ármenning (“管理”)
• ársamr (“肥沃”)
• árskyld (“年租”)
• ársæli
• ársæll
• ártal (“按年計算”)
• ártekja (“年租”)
• árvíð (“忌日”)
• árvænligr、árvænn

派生語彙

• 冰島語: ár
• 法羅語: ár
• 新挪威語: år
  • 挪威俄語: aart
• 埃爾夫達利安語: år
• 古瑞典語: ār
  • 瑞典語: år, åra
• 古丹麥語: aar
  • 丹麥語: år
    • 書面挪威語: år

詞源2

繼承自原始日耳曼語 *airi (“早”)。同源詞包括古英語 ār、哥特語 𐌰𐌹𐍂 (air)。

副詞

ár

1. 早；早先

派生詞彙

• árla
• árrisull (“常早起的”)

派生語彙

• 冰島語: ár, áður (áður 可能來自 *airiz)
• 法羅語: áður
• 新挪威語: år
• 古瑞典語: *ar
• ⇒ 古諾爾斯語: árla
  • 冰島語: árla
  • 法羅語: árla
  • 新挪威語: årle; (方言) årla
  • 古瑞典語: aarla、arla
    • 瑞典語: arla
  • 丹麥語: årle
    • 書面挪威語: årle

詞源3

繼承自原始日耳曼語 *airō (“槳”)。同源詞包括古英語 ār。

名詞

ár f (屬格 árar，複數 árar)

1. 槳

變格

  ár 的變格 (強變化 ō-詞幹)

陰性	單數		複數
	不定	定	不定	定
主格	ár	árin	árar	árarnar
賓格	ár	árina	árar	árarnar
與格	ár	árinni	árum	árunum
屬格	árar	árarinnar	ára	áranna

派生語彙

• 冰島語: ár
• 法羅語: ár
• 挪威語:
  • 書面挪威語: åre
  • 新挪威語: år, åre
• 古瑞典語: ār, āra
  • 瑞典語: åra
• 丹麥語: åre
• → 基爾丁薩米語: а̄ррьй (ārr’j)

詞源4

請參閲主詞條的词源章節。

名詞

ár

1. á 的屬格單數
2. á 的主格/賓格複數

參考資料

• ár in An Icelandic-English Dictionary, R. Cleasby and G. Vigfússon, Clarendon Press, 1874, at Internet Archive.
• ár in A Concise Dictionary of Old Icelandic, G. T. Zoëga, Clarendon Press, 1910, at Internet Archive.