ár
法羅語 編輯
發音 編輯
詞源1 編輯
繼承自古諾爾斯語 ár (「年」),繼承自原始日耳曼語 *jērą,源自原始印歐語 *yeh₁r-。同源詞包括:荷蘭語 jaar、南非語 jaar、英語 year、德語 Jahr、丹麥語 år、書面挪威語 år、瑞典語 år。
名詞 編輯
ár n(屬格單數 árs,複數 ár)
變格 編輯
ár 的變格
|
詞源2 編輯
繼承自古諾爾斯語 ár,繼承自原始日耳曼語 *airō。同源詞包括:古英語 ār (「槳」)(英語 oar)。
名詞 編輯
變格 編輯
f6 | 單數 | 複數 | ||
不定 | 定 | 不定 | 定 | |
主格 | ár | árin | árar | árarnar |
賓格 | ár | árina | árar | árarnar |
與格 | ár | árini | árum | árunum |
屬格 | árar | árarinnar | ára | áranna |
匈牙利語 編輯
發音 編輯
詞源1 編輯
源自原始芬蘭-烏戈爾語 *arwa (「價格,價值」)。與原始芬蘭語 *arvo (「價值」)[1]油管,亦可能與埃爾齊亞語 [script needed] (arśems)有關。
名詞 編輯
ár (複數 árak)
變格 編輯
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | ár | árak |
賓格 | árat | árakat |
與格 | árnak | áraknak |
工具格 | árral | árakkal |
因果格 | árért | árakért |
轉移格 | árrá | árakká |
到格 | árig | árakig |
樣格-形式 | árként | árakként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | árban | árakban |
頂格 | áron | árakon |
接格 | árnál | áraknál |
入格 | árba | árakba |
上下格 | árra | árakra |
向格 | árhoz | árakhoz |
出格 | árból | árakból |
上格 | árról | árakról |
奪格 | ártól | áraktól |
派生詞彙 編輯
- árajánlat
- áralakulás
- árarány
- árbecslés
- árbevétel
- árcédula
- árcsökkenés, árcsökkentés
- árdrágítás, árdrágító
- árelemzés
- árellenőrzés
- áremelés, áremelkedés
- árengedmény
- áresés
- árérzékeny
- árfekvés
- árfelhajtás
- árfolyam
- árforma
- árhatóság
- árhivatal
- árindex
- árjegyzék
- árjelzés
- árkedvezmény
- árképzés
- árkülönbözet
- árlap
- árlejtés
- árleszállítás
- ármegállapítás
- ármegjelölés
- ármerevség
- árolló
- árpolitika
- árrendszer
- árrés
- árrobbanás
- árrögzítés
- ársapka
- árszabás
- árszámítás
- árszint
- árszínvonal
- ártámogatás
- árverés, árverez
- árvetés
- árviszonyok (複數)
- árzuhanás
詞源2 編輯
源自原始烏戈爾語 *ϑarɜ (「洪水形成的暫時性湖泊」)。[2]
名詞 編輯
變格 編輯
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | ár | árak |
賓格 | árt | árakat |
與格 | árnak | áraknak |
工具格 | árral | árakkal |
因果格 | árért | árakért |
轉移格 | árrá | árakká |
到格 | árig | árakig |
樣格-形式 | árként | árakként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | árban | árakban |
頂格 | áron | árakon |
接格 | árnál | áraknál |
入格 | árba | árakba |
上下格 | árra | árakra |
向格 | árhoz | árakhoz |
出格 | árból | árakból |
上格 | árról | árakról |
奪格 | ártól | áraktól |
派生詞彙 編輯
詞源3 編輯
名詞 編輯
ár (複數 árak)
變格 編輯
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | ár | árak |
賓格 | árt | árakat |
與格 | árnak | áraknak |
工具格 | árral | árakkal |
因果格 | árért | árakért |
轉移格 | árrá | árakká |
到格 | árig | árakig |
樣格-形式 | árként | árakként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | árban | árakban |
頂格 | áron | árakon |
接格 | árnál | áraknál |
入格 | árba | árakba |
上下格 | árra | árakra |
向格 | árhoz | árakhoz |
出格 | árból | árakból |
上格 | árról | árakról |
奪格 | ártól | áraktól |
派生詞彙 編輯
詞源4 編輯
源自德語 Ar (「畝」)、法語 are (「畝」),源自拉丁語 ārea (「打穀場」)。[4]
名詞 編輯
ár (複數 árak)
變格 編輯
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | ár | árak |
賓格 | árt | árakat |
與格 | árnak | áraknak |
工具格 | árral | árakkal |
因果格 | árért | árakért |
轉移格 | árrá | árakká |
到格 | árig | árakig |
樣格-形式 | árként | árakként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | árban | árakban |
頂格 | áron | árakon |
接格 | árnál | áraknál |
入格 | árba | árakba |
上下格 | árra | árakra |
向格 | árhoz | árakhoz |
出格 | árból | árakból |
上格 | árról | árakról |
奪格 | ártól | áraktól |
相關詞彙 編輯
參考資料 編輯
- ↑ Entry #26 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ Entry #1747 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ Entry #676 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ ár in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
延伸閱讀 編輯
- ár in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (』A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
- (價格): ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (洪水/漲潮): ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (錐子): ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (公畝): ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
異序詞 編輯
冰島語 編輯
發音 編輯
詞源1 編輯
源自古諾爾斯語 ár,源自原始日耳曼語 *airi。同源詞包括:哥特語 𐌰𐌹𐍂 (air, 「早」)、古英語 ār、ærlice(英語 early)。[1]
副詞 編輯
ár
派生詞彙 編輯
詞源2 編輯
繼承自古諾爾斯語 ár (「年」),繼承自原始日耳曼語 *jērą,源自原始印歐語 *yeh₁r-。同源詞包括:荷蘭語 jaar、南非語 jaar、英語 year、德語 Jahr、丹麥語 år、書面挪威語 år、瑞典語 år。
名詞 編輯
ár n (屬格單數 árs,主格複數 ár)
變格 編輯
派生詞彙 編輯
詞源3 編輯
源自古諾爾斯語 ár,源自原始日耳曼語 *airō。同源詞包括:古英語 ār (「槳」)(英語 oar)。[1]
名詞 編輯
變格 編輯
派生詞彙 編輯
詞源4 編輯
請參閲主詞條的詞源章節。
名詞 編輯
ár f
參考資料 編輯
- ↑ 1.0 1.1 Alf Torp, "Nynorsk Etymologisk Ordbok", Oslo 1992 (reprint), ISBN 82-90520-17-4; aarlege, aar
愛爾蘭語 編輯
詞源1 編輯
繼承自古愛爾蘭語 ar,繼承自原始凱爾特語 *anserom,繼承自原始印歐語 *n̥serōm,源自 *nos (「我們」);對比德語 unser。[1]
發音 編輯
限定詞 編輯
ár (所接後詞 鼻音化)
- 我們的
- ár dteach ― 我們家
- Ár nAthair ― 「我們的父親」,天父
參見 編輯
Template:Irish personal pronouns
詞源2 編輯
繼承自古愛爾蘭語 ár (「屠殺」),繼承自原始凱爾特語 *agros,繼承自原始印歐語 *h₂eǵro- (「狩獵」);對比古希臘語 ἄγρα (ágra, 「狩獵」)。[4]
發音 編輯
名詞 編輯
ár m (屬格單數 áir)
變格 編輯
派生詞彙 編輯
詞源3 編輯
發音 編輯
名詞 編輯
變格 編輯
輔音變化 編輯
愛爾蘭語輔音變化 | |||
---|---|---|---|
原形 | 濁化 | h-清化 | t-清化 |
ár | n-ár | hár | t-ár |
注意:有些形式可能僅是推測,並不是所有形式都一定存在。 |
參考資料 編輯
- ↑ Gregory Toner, Maire Ní Mhaonaigh, Sharon Arbuthnot, Dagmar Wodtko, Maire-Luise Theuerkauf, editors (2019), 「5 ar (『我們的』)」, eDIL: Electronic Dictionary of the Irish Language
- ↑ Finck, F. N. (1899), Die araner mundart, Marburg: Elwert’sche Verlagsbuchhandlung, vol. II, p. 16.
- ↑ Quiggin, E. C. (1906) A Dialect of Donegal [多尼戈爾方言], 劍橋大學出版社, 頁86
- ↑ Gregory Toner, Maire Ní Mhaonaigh, Sharon Arbuthnot, Dagmar Wodtko, Maire-Luise Theuerkauf, editors (2019), 「ár」, eDIL: Electronic Dictionary of the Irish Language
延伸閱讀 編輯
- "ár" in Foclóir Gaeilge–Béarla, An Gúm, 1977, by Niall Ó Dónaill.
- Dinneen, Patrick S. (1904), 「ar (『我們的』)」, Foclóir Gaeḋilge agus Béarla, 1st版, Dublin: Irish Texts Society, 頁36
- Dinneen, Patrick S. (1904), 「ár (『屠殺』)」, Foclóir Gaeḋilge agus Béarla, 1st版, Dublin: Irish Texts Society, 頁36
米佐語 編輯
詞源 編輯
繼承自原始庫基-欽語 *ʔaar。同源詞包括庫米欽語 ae、卓米語 ah。
發音 編輯
名詞 編輯
ár
古愛爾蘭語 編輯
詞源 編輯
繼承自原始凱爾特語 *agrom (「屠殺」),繼承自原始印歐語 *h₂eǵro- (「狩獵」);對比古希臘語 ἄγρᾱ (ágrā, 「狩獵」)、阿維斯陀語 𐬀𐬰𐬭𐬋𐬛𐬀𐬌𐬜𐬍 (azrōdaiδī, 「狩獵」)。
名詞 編輯
ár n (主格複數 ár 或 ára)
- 屠殺
- Template:RQ:sga-gloss
- donaib araib
- glosses ad strages
- Template:RQ:sga-gloss
- 破壞;浩劫;毀滅
- Template:RQ:sga-gloss
- du ár
- glosses ad cedem
- Template:RQ:sga-gloss
- etarcnae áir mo namat
- glosses de cede hostium
- Template:RQ:sga-gloss
屈折 編輯
中性 o-詞幹 | |||
---|---|---|---|
單數 | 雙數 | 複數 | |
主格 | árN | árN | árL, ára |
呼格 | árN | árN | árL, ára |
賓格 | árN | árN | árL, ára |
屬格 | áirL | ár | árN |
與格 | árL | áraib, áirib | áraib, áirib |
後接形容詞的輔音變化:
|
派生詞彙 編輯
派生語彙 編輯
輔音變化 編輯
古愛爾蘭語輔音變化 | ||
---|---|---|
強化 | 弱化 | 鼻音化 |
ár | 無變化 | n-ár |
注:有些形式只是假設,不是所有形式都一定存在。 |
延伸閱讀 編輯
- Gregory Toner, Maire Ní Mhaonaigh, Sharon Arbuthnot, Dagmar Wodtko, Maire-Luise Theuerkauf, editors (2019), 「ár」, eDIL: Electronic Dictionary of the Irish Language
古諾爾斯語 編輯
發音 編輯
詞源1 編輯
繼承自原始日耳曼語 *jērą (「年」)。同源詞包括古英語 ġēar(英語 year)、古弗里斯蘭語 jār、古撒克遜語 jār、古荷蘭語 jār、古高地德語 jār、哥特語 𐌾𐌴𐍂 (jēr)。
最終源自原始印歐語 *yeh₁r- (「年」)。
名詞 編輯
- 年
- 充足,豐富(尤指農作物)
- Saga Sigurðar Jórsalafara 53, in 1832, R. Rask, Fornmanna sögur, Volume VII. Copenhagen, page 174:
- […] þvíat þá var bæði ár og friðr.
- 從那時起,便有了豐收與和平。
- 盧恩字母 A 的名稱
- Saga Sigurðar Jórsalafara 53, in 1832, R. Rask, Fornmanna sögur, Volume VII. Copenhagen, page 174:
變格 編輯
派生詞彙 編輯
- árangr (「季節」)
- áratal (「年數」)
- áratala (「計年」)
- árbót
- árbýll
- árferð (「季節」)
- árgallalauss (「肥沃」)
- árgalli (「歉收」)
- árgangr
- árguð
- árlangt、árlengis (「一年」)
- árliga (「每年」)
- árligr (「年度的;早的」)
- ármaðr (「管家」)
- ármenning (「管理」)
- ársamr (「肥沃」)
- árskyld (「年租」)
- ársæli
- ársæll
- ártal (「按年計算」)
- ártekja (「年租」)
- árvíð (「忌日」)
- árvænligr、árvænn
派生語彙 編輯
詞源2 編輯
繼承自原始日耳曼語 *airi (「早」)。同源詞包括古英語 ār、哥特語 𐌰𐌹𐍂 (air)。
副詞 編輯
ár
派生詞彙 編輯
派生語彙 編輯
參考資料 編輯
- ↑ 參見 arla 在《瑞典語詞典》(Svenska Akademiens ordbok,SAOB)中的有關內容
詞源3 編輯
繼承自原始日耳曼語 *airō (「槳」)。同源詞包括古英語 ār。
名詞 編輯
變格 編輯
派生語彙 編輯
詞源4 編輯
請參閲主詞條的詞源章節。
名詞 編輯
ár
參考資料 編輯
- ár in An Icelandic-English Dictionary, R. Cleasby and G. Vigfússon, Clarendon Press, 1874, at Internet Archive.
- ár in A Concise Dictionary of Old Icelandic, G. T. Zoëga, Clarendon Press, 1910, at Internet Archive.