áru

參見：Appendix:"aru"的變體

匈牙利語

詞源

源自 ár (“價格，價值”) +‎ -u (名詞後綴)。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈaːru]
• 斷字：áru
• 韻部：-ru

名詞

áru (複數 áruk)

1. 商品，產品

   近義詞： árucikk、termék、javak

2. (作為詞綴) 表示以某種物質製成的器皿

   üvegáru ― 玻璃器皿

3. (作為詞綴) 表示某一類事物，或是某種事物的集合

   kötöttáru ― 襪類

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	áru	áruk
賓格	árut	árukat
與格	árunak	áruknak
工具格	áruval	árukkal
因果格	áruért	árukért
轉移格	áruvá	árukká
到格	áruig	árukig
樣格-形式	áruként	árukként
樣格-情態	—	—
內格	áruban	árukban
頂格	árun	árukon
接格	árunál	áruknál
入格	áruba	árukba
上下格	árura	árukra
向格	áruhoz	árukhoz
出格	áruból	árukból
上格	áruról	árukról
奪格	árutól	áruktól

áru 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 árum áruim 第二人称单数 árud áruid 第三人称单数 áruja árui 第一人称复数 árunk áruink 第二人称复数 árutok áruitok 第三人称复数 árujuk áruik

派生詞彙

• árul
• árulkodik
• árus
• árusít

 

複合詞

• árucikk
• árufeltöltő
• áruház
• áruhiány
• faáru
• rövidáru

 

延伸閱讀

• áru in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• áru in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

冰島語

名詞

áru

1. ára 的不定賓格單數
2. ára 的不定與格單數
3. ára 的不定屬格單數

古愛爾蘭語

詞源

繼承自原始凱爾特語 *ārū。同源詞包括威爾士語 aren，可能與赫梯語 [script needed] (ḫaḫri-)、拉丁語 rēn、吐火羅語A āriñc (“心臟”) 有較遠的關係。

發音

• 國際音標^(幫助)：/ˈaːru/

名詞

áru f 或 n (屬格 árann，主格複數 árainn)

1. 腎

變格

陰性 n-詞幹
	單數	雙數	複數
主格	áruL	árainnL	árainn
呼格	áruL	árainnL	áirneH
賓格	árainnN	árainnL	áirneH
屬格	árann	árannL	árannN
與格	árainnL	árnib	árnib
後接形容詞的輔音變化： H = 送氣音化 L = 弱化 N = 鼻音化

輔音變化

古愛爾蘭語輔音變化
強化	弱化	鼻音化
áru	無變化	n-áru
注：有些形式只是假設，不是所有形式都一定存在。

延伸閱讀

• Gregory Toner, Maire Ní Mhaonaigh, Sharon Arbuthnot, Dagmar Wodtko, Maire-Luise Theuerkauf, editors (2019), “áru”, eDIL: Electronic Dictionary of the Irish Language