alá

参见：ala、alá- 和 Alá

匈牙利语

词源

al (“下部”) +‎ -á (格后缀及所有格后缀)。

发音

• 国际音标^(帮助): [ˈɒlaː]

• 音频：

  (档案)

• 断字：alá
• 韵部：-laː

后置词

alá

1. 在……的下方，在……的底下

   Mikroszkóp alá tettem. ― 我把它放在显微镜下方。

衍生词

• alávaló

 

短语

• az asztal alá iszik
• borsot tör az orra alá
• fel s alá
• véka alá rejt
• véka alá rejti a tehetségét

 

相关词

• alatt
• alól

代词

alá

1. alája之同义词。

   Ne állj alá! ― 别跑到它下面！

变格

alá 的变格 人称 单数 复数 第一人称 alám / énalám alánk / mialánk 第二人称 alád / tealád alátok / tialátok 第三人称 alá, alája / őalá, őalája alájuk / őalájuk

名词

alá (复数 alák)

1. (教育) 减 （成绩稍微比上一等级要低）

   Négyes alát kaptam a dolgozatomra. ― 我这次测验拿了个B减。

语尾变化

变格 (词干：长/高元音，元音和谐律：后)
	单数	复数
主格	alá	alák
宾格	alát	alákat
与格	alának	aláknak
工具格	alával	alákkal
因果格	aláért	alákért
转移格	alává	alákká
到格	aláig	alákig
样格-形式	aláként	alákként
样格-情态	—	—
内格	alában	alákban
顶格	alán	alákon
接格	alánál	aláknál
入格	alába	alákba
上下格	alára	alákra
向格	alához	alákhoz
出格	alából	alákból
上格	aláról	alákról
夺格	alától	aláktól

alá 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 alám aláim 第二人称单数 alád aláid 第三人称单数 alája alái 第一人称复数 alánk aláink 第二人称复数 alátok aláitok 第三人称复数 alájuk aláik

参见

• alá- (动词前缀)
• Appendix:匈牙利语后置词

延伸阅读

• (后置词、副词、动词前缀)： alá in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (副词；alája的另写法)： alá in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• alá in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

葡萄牙语

发音

• (巴西) 国际音标^(帮助): /a.ˈla/
• 同音词：Alá

感叹词

alá!

1. olha lá的视觉方言拼法。

西班牙语

发音

• 国际音标^(帮助): /aˈla/ [aˈla]

感叹词

alá

1. hala的另一种写法

延伸阅读

• “alá”，Diccionario de la lengua española, Vigésima tercera edición [西班牙皇家学院字典，第二十三版]，西班牙皇家学院，2014年