alá

參見：ala、alá- 和 Alá

匈牙利語

詞源

al (「下部」) +‎ -á (格後綴及所有格後綴)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈɒlaː]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：alá
• 韻部：-laː

後置詞

alá

1. 在……的下方，在……的底下

   Mikroszkóp alá tettem. ― 我把它放在顯微鏡下方。

衍生詞

• alávaló

 

短語

• az asztal alá iszik
• borsot tör az orra alá
• fel s alá
• véka alá rejt
• véka alá rejti a tehetségét

 

相關詞

• alatt
• alól

代詞

alá

1. alája之同義詞。

   Ne állj alá! ― 別跑到它下面！

變格

alá 的變格 人稱 單數 複數 第一人稱 alám / énalám alánk / mialánk 第二人稱 alád / tealád alátok / tialátok 第三人稱 alá, alája / őalá, őalája alájuk / őalájuk

名詞

alá (複數 alák)

1. (教育) 減 （成績稍微比上一等級要低）

   Négyes alát kaptam a dolgozatomra. ― 我這次測驗拿了個B減。

語尾變化

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	alá	alák
賓格	alát	alákat
與格	alának	aláknak
工具格	alával	alákkal
因果格	aláért	alákért
轉移格	alává	alákká
到格	aláig	alákig
樣格-形式	aláként	alákként
樣格-情態	—	—
內格	alában	alákban
頂格	alán	alákon
接格	alánál	aláknál
入格	alába	alákba
上下格	alára	alákra
向格	alához	alákhoz
出格	alából	alákból
上格	aláról	alákról
奪格	alától	aláktól

alá 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 alám aláim 第二人稱單數 alád aláid 第三人稱單數 alája alái 第一人稱複數 alánk aláink 第二人稱複數 alátok aláitok 第三人稱複數 alájuk aláik

參見

• alá- (動詞前綴)
• Appendix:匈牙利語後置詞

延伸閱讀

• (後置詞、副詞、動詞前綴)： alá in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (副詞；alája的另寫法)： alá in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• alá in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (』A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

葡萄牙語

發音

• (巴西) 國際音標^(幫助): /a.ˈla/
• 同音詞：Alá

感嘆詞

alá!

1. olha lá的視覺方言拼法。

西班牙語

發音

• 國際音標^(幫助): /aˈla/ [aˈla]

感嘆詞

alá

1. hala的另一種寫法

延伸閱讀

• 「alá」，Diccionario de la lengua española, Vigésima tercera edición [西班牙皇家學院字典，第二十三版]，西班牙皇家學院，2014年