elektromos

匈牙利语

词源

源自拉丁语 electrum (“琥珀”) + -os (“形容词后缀”)。

发音

• 国际音标^(帮助): [ˈɛlɛktromoʃ]

• 音频：

  (档案)

• 断字：elekt‧ro‧mos
• 韵部：-oʃ

形容词

elektromos (比较级 elektromosabb，最高级 legelektromosabb)

1. 电的

   近义词：villamos

变格

elektromos 的变格 单数 复数 主格 elektromos elektromosak 宾格 elektromosat elektromosakat 与格 elektromosnak elektromosaknak 工具格 elektromossal elektromosakkal 因格 elektromosért elektromosakért 变格 elektromossá elektromosakká 终格 elektromosig elektromosakig 状格 elektromosként elektromosakként 能态格 - - 内格 elektromosban elektromosakban 顶格 elektromoson elektromosakon 所格 elektromosnál elektromosaknál 入格 elektromosba elektromosakba 至格 elektromosra elektromosakra 向格 elektromoshoz elektromosakhoz 出格 elektromosból elektromosakból 取格 elektromosról elektromosakról 夺格 elektromostól elektromosaktól

派生词汇

• elektromosan
• elektromosság

 

复合词

• fényelektromos
• fotoelektromos
• hőelektromos

 

短语

• elektromos töltés

 

名词

elektromos (复数 elektromosok)

1. (口语) 电力供应商或其员工

变格

变格 (词干：-o-，元音和谐律：后)
	单数	复数
主格	elektromos	elektromosok
宾格	elektromost	elektromosokat
与格	elektromosnak	elektromosoknak
工具格	elektromossal	elektromosokkal
因果格	elektromosért	elektromosokért
转移格	elektromossá	elektromosokká
到格	elektromosig	elektromosokig
样格-形式	elektromosként	elektromosokként
样格-情态	—	—
内格	elektromosban	elektromosokban
顶格	elektromoson	elektromosokon
接格	elektromosnál	elektromosoknál
入格	elektromosba	elektromosokba
上下格	elektromosra	elektromosokra
向格	elektromoshoz	elektromosokhoz
出格	elektromosból	elektromosokból
上格	elektromosról	elektromosokról
夺格	elektromostól	elektromosoktól

elektromos 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 elektromosom elektromosaim 第二人称单数 elektromosod elektromosaid 第三人称单数 elektromosa elektromosai 第一人称复数 elektromosunk elektromosaink 第二人称复数 elektromosotok elektromosaitok 第三人称复数 elektromosuk elektromosaik

延伸阅读

• elektromos in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• elektromos in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)