elektromos

匈牙利語

詞源

源自拉丁語 electrum (“琥珀”) + -os (“形容詞後綴”)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈɛlɛktromoʃ]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：elekt‧ro‧mos
• 韻部：-oʃ

形容詞

elektromos (比較級 elektromosabb，最高級 legelektromosabb)

1. 電的

   近義詞：villamos

變格

elektromos 的变格 单数 复数 主格 elektromos elektromosak 宾格 elektromosat elektromosakat 与格 elektromosnak elektromosaknak 工具格 elektromossal elektromosakkal 因格 elektromosért elektromosakért 变格 elektromossá elektromosakká 终格 elektromosig elektromosakig 状格 elektromosként elektromosakként 能态格 - - 内格 elektromosban elektromosakban 顶格 elektromoson elektromosakon 所格 elektromosnál elektromosaknál 入格 elektromosba elektromosakba 至格 elektromosra elektromosakra 向格 elektromoshoz elektromosakhoz 出格 elektromosból elektromosakból 取格 elektromosról elektromosakról 夺格 elektromostól elektromosaktól

派生詞彙

• elektromosan
• elektromosság

 

複合詞

• fényelektromos
• fotoelektromos
• hőelektromos

 

短語

• elektromos töltés

 

名詞

elektromos (複數 elektromosok)

1. (口語) 電力供應商或其員工

變格

變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	elektromos	elektromosok
賓格	elektromost	elektromosokat
與格	elektromosnak	elektromosoknak
工具格	elektromossal	elektromosokkal
因果格	elektromosért	elektromosokért
轉移格	elektromossá	elektromosokká
到格	elektromosig	elektromosokig
樣格-形式	elektromosként	elektromosokként
樣格-情態	—	—
內格	elektromosban	elektromosokban
頂格	elektromoson	elektromosokon
接格	elektromosnál	elektromosoknál
入格	elektromosba	elektromosokba
上下格	elektromosra	elektromosokra
向格	elektromoshoz	elektromosokhoz
出格	elektromosból	elektromosokból
上格	elektromosról	elektromosokról
奪格	elektromostól	elektromosoktól

elektromos 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 elektromosom elektromosaim 第二人称单数 elektromosod elektromosaid 第三人称单数 elektromosa elektromosai 第一人称复数 elektromosunk elektromosaink 第二人称复数 elektromosotok elektromosaitok 第三人称复数 elektromosuk elektromosaik

延伸閱讀

• elektromos in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• elektromos in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)