ismerős

匈牙利語

詞源

源自 ismer (「知道，認識」) +‎ -ős (名詞後綴)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈiʃmɛrøːʃ]
• 斷字：is‧me‧rős
• 韻部：-øːʃ

形容詞

ismerős (比較級 ismerősebb，最高級 legismerősebb)

1. 認識的，熟悉的

   Ismerős nekem ez az ember, szerintem láttam már valahol. ― 這人我好像挺熟悉的，感覺之前在哪兒見過他/她。

2. (作表語) 對某一地方熟悉的

   Nem vagyok ismerős ezen a környéken. ― 我對這一帶不是很熟悉。

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	ismerős	ismerősek
賓格	ismerőst	ismerőseket
與格	ismerősnek	ismerőseknek
工具格	ismerőssel	ismerősekkel
因果格	ismerősért	ismerősekért
轉移格	ismerőssé	ismerősekké
到格	ismerősig	ismerősekig
樣格-形式	ismerősként	ismerősekként
樣格-情態	—	—
內格	ismerősben	ismerősekben
頂格	ismerősön	ismerőseken
接格	ismerősnél	ismerőseknél
入格	ismerősbe	ismerősekbe
上下格	ismerősre	ismerősekre
向格	ismerőshöz	ismerősekhez
出格	ismerősből	ismerősekből
上格	ismerősről	ismerősekről
奪格	ismerőstől	ismerősektől

派生詞彙

• ismerősen

 

名詞

ismerős (複數 ismerősök)

1. 熟人，朋友

變格

變格 (詞幹：-ö-，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	ismerős	ismerősök
賓格	ismerőst	ismerősöket
與格	ismerősnek	ismerősöknek
工具格	ismerőssel	ismerősökkel
因果格	ismerősért	ismerősökért
轉移格	ismerőssé	ismerősökké
到格	ismerősig	ismerősökig
樣格-形式	ismerősként	ismerősökként
樣格-情態	—	—
內格	ismerősben	ismerősökben
頂格	ismerősön	ismerősökön
接格	ismerősnél	ismerősöknél
入格	ismerősbe	ismerősökbe
上下格	ismerősre	ismerősökre
向格	ismerőshöz	ismerősökhöz
出格	ismerősből	ismerősökből
上格	ismerősről	ismerősökről
奪格	ismerőstől	ismerősöktől

ismerős 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 ismerősöm ismerőseim 第二人稱單數 ismerősöd ismerőseid 第三人稱單數 ismerőse ismerősei 第一人稱複數 ismerősünk ismerőseink 第二人稱複數 ismerősötök ismerőseitek 第三人稱複數 ismerősük ismerőseik

延伸閱讀

• ismerős in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.