numera

參見：númera、numerá 和 numerâ

匈牙利語

詞源

(此詞的語源缺失或不完整。請協助添加，或在茶室進行討論。尤其注意：「意思是怎麼變化的？」) 源自拉丁語 numero 的變位形式。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈnumɛrɒ]
• 斷字：nu‧me‧ra
• 韻部：-rɒ

名詞

numera (複數 numerák)

1. (俚語) 性交
   • 1987, Por: regény, Ferenc Temesi, Vol. 2, p. 9:

     Úgy látszik, a kétórás numerák se segítenek, srácok, mondta borúsan Gall.

     “看起来做了两个小时的爱也没有帮助，伙计们。”加尔郁闷地说。

   • 2000, Hócipő‎^[1], 卷 2，頁號 5:

     Azaz a prostitúciót elméletileg már lehet űzni, de azért a lányoknak sem ártana a numerák értelmezéséhez két diploma, a védett övezetek beméréséhez pedig egy szextáns, nem beszélve a razziázó körzeti alezredesekről.

     （請為本引文添加中文翻譯）

   • 2000, Demokrata, 卷 4，頁號 110:

     Aztán hallottunk ugyancsak álságos dumákat, hogy hol lenne jobb, sátorban vagy bodegában, és hogy miként lehet megmosakodni a numerák után, ha nincs víz.

     （請為本引文添加中文翻譯）

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	numera	numerák
賓格	numerát	numerákat
與格	numerának	numeráknak
工具格	numerával	numerákkal
因果格	numeráért	numerákért
轉移格	numerává	numerákká
到格	numeráig	numerákig
樣格-形式	numeraként	numerákként
樣格-情態	—	—
內格	numerában	numerákban
頂格	numerán	numerákon
接格	numeránál	numeráknál
入格	numerába	numerákba
上下格	numerára	numerákra
向格	numerához	numerákhoz
出格	numerából	numerákból
上格	numeráról	numerákról
奪格	numerától	numeráktól

numera 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 numerám numeráim 第二人称单数 numerád numeráid 第三人称单数 numerája numerái 第一人称复数 numeránk numeráink 第二人称复数 numerátok numeráitok 第三人称复数 numerájuk numeráik

派生詞彙

• numerakirály、numeravirtuóz

延伸閱讀

• numera in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

意大利語

動詞

numera

1. numerare 的屈折变化形式：
   1. 第三人稱單數現在時直陳式
   2. 第二人稱單數命令式

異序詞

• murena, rumena

拉丁語

動詞

numerā

1. numerō 的第二人稱單數現在時主動態命令式

參考資料

• numera在Charles du Fresne du Cange的Glossarium Mediæ et Infimæ Latinitatis (augmented edition, 1883–1887)

下索布語

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈnumɛra]

名詞

numera

1. numer 的屬格單數
2. numer 的主格雙數
3. numer 的賓格雙數

葡萄牙語

發音

• 國際音標^(幫助)：/nuˈmɛ.ɾɐ/

• 斷字：nu‧me‧ra
• 韻部：-ɛɾɐ

動詞

numera

1. numerar 的屈折变化形式：
   1. 第三人稱單數現在時直陳式
   2. 第二人稱單數命令式

西班牙語

動詞

numera

1. numerar 的屈折变化形式：
   1. 第三人稱單數現在時直陳式
   2. 第二人稱單數命令式

瑞典語

副詞

numera (無比較級)

1. 現在，如今

參見

• än så länge
• hittills
• hädanefter

延伸閱讀

• numera in Svensk ordbok.