参见:númeranumerá numerâ

匈牙利语 编辑

词源 编辑

(此词的语源缺失或不完整。请协助添加,或在茶室进行讨论。尤其注意:“意思是怎么变化的?”) 源自拉丁语 numero 的变位形式。

发音 编辑

名词 编辑

numera (复数 numerák)

  1. (俚语) 性交
    • 1987, Por: regény, Ferenc Temesi, Vol. 2, p. 9:
      Úgy látszik, a kétórás numerák se segítenek, srácok, mondta borúsan Gall.
      “看起来做了两个小时的也没有帮助,伙计们。”加尔郁闷地说。
    • 2000, Hócipő[1], 卷 2,页号 5:
      Azaz a prostitúciót elméletileg már lehet űzni, de azért a lányoknak sem ártana a numerák értelmezéséhez két diploma, a védett övezetek beméréséhez pedig egy szextáns, nem beszélve a razziázó körzeti alezredesekről.
      (请为本引文添加中文翻译)
    • 2000, Demokrata, 卷 4,页号 110:
      Aztán hallottunk ugyancsak álságos dumákat, hogy hol lenne jobb, sátorban vagy bodegában, és hogy miként lehet megmosakodni a numerák után, ha nincs víz.
      (请为本引文添加中文翻译)

变格 编辑

变格 (词干:长/高元音,元音和谐律:后)
单数 复数
主格 numera numerák
宾格 numerát numerákat
与格 numerának numeráknak
工具格 numerával numerákkal
因果格 numeráért numerákért
转移格 numerává numerákká
到格 numeráig numerákig
样格-形式 numeraként numerákként
样格-情态
内格 numerában numerákban
顶格 numerán numerákon
接格 numeránál numeráknál
入格 numerába numerákba
上下格 numerára numerákra
向格 numerához numerákhoz
出格 numerából numerákból
上格 numeráról numerákról
夺格 numerától numeráktól

派生词汇 编辑

延伸阅读 编辑

  • numera in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

意大利语 编辑

动词 编辑

numera

  1. numerare 的屈折变化形式:
    1. 第三人称单数现在时直陈式
    2. 第二人称单数命令式

异序词 编辑

拉丁语 编辑

动词 编辑

numerā

  1. numerō第二人称单数现在时主动态命令式

参考资料 编辑

下索布语 编辑

发音 编辑

名词 编辑

numera

  1. numer属格单数
  2. numer主格双数
  3. numer宾格双数

葡萄牙语 编辑

发音 编辑

  • 断字:nu‧me‧ra
  • 韵部:-ɛɾɐ

动词 编辑

numera

  1. numerar 的屈折变化形式:
    1. 第三人称单数现在时直陈式
    2. 第二人称单数命令式

西班牙语 编辑

动词 编辑

numera

  1. numerar 的屈折变化形式:
    1. 第三人称单数现在时直陈式
    2. 第二人称单数命令式

瑞典语 编辑

副词 编辑

numera (无比较级)

  1. 现在如今

参见 编辑

延伸阅读 编辑