匈牙利语

编辑

词源

编辑

源自德语 Dozent,源自拉丁语 docens,源自 doceo (教导)[1]

发音

编辑

名词

编辑

docens (复数 docensek)

  1. (教育) 副教授讲座教授

变格

编辑
变格 (词干:-e-,元音和谐律:前不圆唇)
单数 复数
主格 docens docensek
宾格 docenst docenseket
与格 docensnek docenseknek
工具格 docenssel docensekkel
因果格 docensért docensekért
转移格 docenssé docensekké
到格 docensig docensekig
样格-形式 docensként docensekként
样格-情态
内格 docensben docensekben
顶格 docensen docenseken
接格 docensnél docenseknél
入格 docensbe docensekbe
上下格 docensre docensekre
向格 docenshez docensekhez
出格 docensből docensekből
上格 docensről docensekről
夺格 docenstől docensektől

派生词汇

编辑

参考资料

编辑
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2

延伸阅读

编辑
  • docens in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • docens in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

拉丁语

编辑

词源

编辑

doceō (教导,教授) 的现在时主动分词。

发音

编辑

分词

编辑

docēns (属格 docentis)第三类变格 one-termination 分词

  1. 教导,正教授
  2. (作名词) 教授博士
  3. (戏剧)排练,正表演

变格

编辑
第三类变格分词。
单数 复数
阳/阴性 中性 阳/阴性 中性
主格 docēns docentēs docentia
属格 docentis docentium
与格 docentī docentibus
宾格 docentem docēns docentēs
docentīs
docentia
离格 docente
docentī1
docentibus
呼格 docēns docentēs docentia

1当纯粹用作形容词时。

派生语汇

编辑