匈牙利語

编辑

詞源

编辑

源自德語 Dozent,源自拉丁語 docens,源自 doceo (教導)[1]

發音

编辑

名詞

编辑

docens (複數 docensek)

  1. (教育) 副教授講座教授

變格

编辑
變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 docens docensek
賓格 docenst docenseket
與格 docensnek docenseknek
工具格 docenssel docensekkel
因果格 docensért docensekért
轉移格 docenssé docensekké
到格 docensig docensekig
樣格-形式 docensként docensekként
樣格-情態
內格 docensben docensekben
頂格 docensen docenseken
接格 docensnél docenseknél
入格 docensbe docensekbe
上下格 docensre docensekre
向格 docenshez docensekhez
出格 docensből docensekből
上格 docensről docensekről
奪格 docenstől docensektől

派生詞彙

编辑

參考資料

编辑
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2

延伸閱讀

编辑
  • docens in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • docens in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

拉丁語

编辑

詞源

编辑

doceō (教導,教授) 的現在時主動分詞。

發音

编辑

分詞

编辑

docēns (属格 docentis)第三類變格 one-termination 分詞

  1. 教導,正教授
  2. (作名詞) 教授博士
  3. (戲劇)排練,正表演

變格

编辑
第三類變格分詞。
單數 複數
陽/陰性 中性 陽/陰性 中性
主格 docēns docentēs docentia
屬格 docentis docentium
與格 docentī docentibus
賓格 docentem docēns docentēs
docentīs
docentia
離格 docente
docentī1
docentibus
呼格 docēns docentēs docentia

1當純粹用作形容詞時。

派生語彙

编辑