idegen
匈牙利语
编辑词源
编辑来源未知。[1]
发音
编辑形容词
编辑idegen (比较级 idegenebb,最高级 legidegenebb)
变格
编辑变格 (词干:-e-,元音和谐律:前不圆唇) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | idegen | idegenek |
宾格 | idegent | idegeneket |
与格 | idegennek | idegeneknek |
工具格 | idegennel | idegenekkel |
因果格 | idegenért | idegenekért |
转移格 | idegenné | idegenekké |
到格 | idegenig | idegenekig |
样格-形式 | idegenként | idegenekként |
样格-情态 | idegenül | — |
内格 | idegenben | idegenekben |
顶格 | idegenen | idegeneken |
接格 | idegennél | idegeneknél |
入格 | idegenbe | idegenekbe |
上下格 | idegenre | idegenekre |
向格 | idegenhez | idegenekhez |
出格 | idegenből | idegenekből |
上格 | idegenről | idegenekről |
夺格 | idegentől | idegenektől |
派生词
编辑(短语):
名词
编辑idegen (复数 idegenek)
变格
编辑变格 (词干:-e-,元音和谐律:前不圆唇) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | idegen | idegenek |
宾格 | idegent | idegeneket |
与格 | idegennek | idegeneknek |
工具格 | idegennel | idegenekkel |
因果格 | idegenért | idegenekért |
转移格 | idegenné | idegenekké |
到格 | idegenig | idegenekig |
样格-形式 | idegenként | idegenekként |
样格-情态 | idegenül | — |
内格 | idegenben | idegenekben |
顶格 | idegenen | idegeneken |
接格 | idegennél | idegeneknél |
入格 | idegenbe | idegenekbe |
上下格 | idegenre | idegenekre |
向格 | idegenhez | idegenekhez |
出格 | idegenből | idegenekből |
上格 | idegenről | idegenekről |
夺格 | idegentől | idegenektől |
idegen 的所有格形
|
派生词
编辑(复合词):
参考资料
编辑- ↑ idegen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《词源词典:匈牙利语单词和词缀的起源》),布达佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (参见其第二版。)