idegen
匈牙利語
編輯詞源
編輯來源未知。[1]
發音
編輯形容詞
編輯idegen (比較級 idegenebb,最高級 legidegenebb)
變格
編輯變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | idegen | idegenek |
賓格 | idegent | idegeneket |
與格 | idegennek | idegeneknek |
工具格 | idegennel | idegenekkel |
因果格 | idegenért | idegenekért |
轉移格 | idegenné | idegenekké |
到格 | idegenig | idegenekig |
樣格-形式 | idegenként | idegenekként |
樣格-情態 | idegenül | — |
內格 | idegenben | idegenekben |
頂格 | idegenen | idegeneken |
接格 | idegennél | idegeneknél |
入格 | idegenbe | idegenekbe |
上下格 | idegenre | idegenekre |
向格 | idegenhez | idegenekhez |
出格 | idegenből | idegenekből |
上格 | idegenről | idegenekről |
奪格 | idegentől | idegenektől |
派生詞
編輯(短語):
名詞
編輯idegen (複數 idegenek)
變格
編輯變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | idegen | idegenek |
賓格 | idegent | idegeneket |
與格 | idegennek | idegeneknek |
工具格 | idegennel | idegenekkel |
因果格 | idegenért | idegenekért |
轉移格 | idegenné | idegenekké |
到格 | idegenig | idegenekig |
樣格-形式 | idegenként | idegenekként |
樣格-情態 | idegenül | — |
內格 | idegenben | idegenekben |
頂格 | idegenen | idegeneken |
接格 | idegennél | idegeneknél |
入格 | idegenbe | idegenekbe |
上下格 | idegenre | idegenekre |
向格 | idegenhez | idegenekhez |
出格 | idegenből | idegenekből |
上格 | idegenről | idegenekről |
奪格 | idegentől | idegenektől |
idegen 的所有格形
|
派生詞
編輯(複合詞):
參考資料
編輯- ↑ idegen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)