匈牙利語

编辑

詞源

编辑

來源未知。[1]

發音

编辑
  • 國際音標(幫助): [ˈidɛɡɛn]
  • 音頻(檔案)
  • 斷字:ide‧gen
  • 韻部:-ɛn

形容詞

编辑

idegen (比較級 idegenebb最高級 legidegenebb)

  1. 未知的,陌生
  2. 外來
  3. 無關

變格

编辑
變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 idegen idegenek
賓格 idegent idegeneket
與格 idegennek idegeneknek
工具格 idegennel idegenekkel
因果格 idegenért idegenekért
轉移格 idegenné idegenekké
到格 idegenig idegenekig
樣格-形式 idegenként idegenekként
樣格-情態 idegenül
內格 idegenben idegenekben
頂格 idegenen idegeneken
接格 idegennél idegeneknél
入格 idegenbe idegenekbe
上下格 idegenre idegenekre
向格 idegenhez idegenekhez
出格 idegenből idegenekből
上格 idegenről idegenekről
奪格 idegentől idegenektől

派生詞

编辑

(短語):

名詞

编辑

idegen (複數 idegenek)

  1. 陌生人
  2. 外來

變格

编辑
變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 idegen idegenek
賓格 idegent idegeneket
與格 idegennek idegeneknek
工具格 idegennel idegenekkel
因果格 idegenért idegenekért
轉移格 idegenné idegenekké
到格 idegenig idegenekig
樣格-形式 idegenként idegenekként
樣格-情態 idegenül
內格 idegenben idegenekben
頂格 idegenen idegeneken
接格 idegennél idegeneknél
入格 idegenbe idegenekbe
上下格 idegenre idegenekre
向格 idegenhez idegenekhez
出格 idegenből idegenekből
上格 idegenről idegenekről
奪格 idegentől idegenektől

派生詞

编辑

(複合詞):

參考資料

编辑
  1. idegen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)