utód
参见:utod
匈牙利语
编辑词源
编辑源自 utó (“结束,末尾”) + -d。(创造于18-19世纪的语言改革)[1]
发音
编辑名词
编辑utód (复数 utódok)
变格
编辑不带 -j- 的所有格形式(尤指复数)在指生物学后代时使用较多。
变格 (词干:-o-,元音和谐律:后) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | utód | utódok |
宾格 | utódot | utódokat |
与格 | utódnak | utódoknak |
工具格 | utóddal | utódokkal |
因果格 | utódért | utódokért |
转移格 | utóddá | utódokká |
到格 | utódig | utódokig |
样格-形式 | utódként | utódokként |
样格-情态 | utódul | — |
内格 | utódban | utódokban |
顶格 | utódon | utódokon |
接格 | utódnál | utódoknál |
入格 | utódba | utódokba |
上下格 | utódra | utódokra |
向格 | utódhoz | utódokhoz |
出格 | utódból | utódokból |
上格 | utódról | utódokról |
夺格 | utódtól | utódoktól |
派生词汇
编辑复合词
参考资料
编辑- ↑ utód in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《词源词典:匈牙利语单词和词缀的起源》),布达佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (参见其第二版。)
延伸阅读
编辑- utód in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.