utód

參見：utod

匈牙利語

詞源

源自 utó (「結束，末尾」) +‎ -d。（創造於18-19世紀的語言改革）

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈutoːd]
• 斷字：utód
• 韻部：-oːd

名詞

utód (複數 utódok)

1. 後代，後裔

   近義詞：leszármazott、ivadék、kölyök、kicsiny(e)

   反義詞：előd、ős

   下位詞：(各種動物的後代) bárány、borjú、csibe、csikó、csirke、fióka、gida、gödölye、jérce、malac、süldő、szopós、tinó、toklyó、üsző

   同類詞：hím (「雄性 [動物]」)、nőstény (「雌性 [動物]」)

2. 繼任者

變格

不帶 -j- 的所有格形式（尤指複數）在指生物學後代時使用較多。

變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	utód	utódok
賓格	utódot	utódokat
與格	utódnak	utódoknak
工具格	utóddal	utódokkal
因果格	utódért	utódokért
轉移格	utóddá	utódokká
到格	utódig	utódokig
樣格-形式	utódként	utódokként
樣格-情態	utódul	—
內格	utódban	utódokban
頂格	utódon	utódokon
接格	utódnál	utódoknál
入格	utódba	utódokba
上下格	utódra	utódokra
向格	utódhoz	utódokhoz
出格	utódból	utódokból
上格	utódról	utódokról
奪格	utódtól	utódoktól

utód 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 utódom utódaim 第二人稱單數 utódod utódaid 第三人稱單數 utóda utódai 第一人稱複數 utódunk utódaink 第二人稱複數 utódotok utódaitok 第三人稱複數 utóduk utódaik

派生詞彙

• utódlás

 

複合詞

• jogutód

 

延伸閱讀

• utód in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.