參見:cianCiancíanCíanĉian cía-ŋ

匈牙利語

编辑

詞源

编辑

德語 Zyan / Cyan[1]

發音

编辑

名詞

编辑

cián (通常不可數,複數 ciánok)

  1. (化學) 氰化物

變格

编辑
變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 cián ciánok
賓格 ciánt ciánokat
與格 ciánnak ciánoknak
工具格 ciánnal ciánokkal
因果格 ciánért ciánokért
轉移格 ciánná ciánokká
到格 ciánig ciánokig
樣格-形式 ciánként ciánokként
樣格-情態
內格 ciánban ciánokban
頂格 ciánon ciánokon
接格 ciánnál ciánoknál
入格 ciánba ciánokba
上下格 ciánra ciánokra
向格 ciánhoz ciánokhoz
出格 ciánból ciánokból
上格 ciánról ciánokról
奪格 ciántól ciánoktól

形容詞

编辑

cián (無比較級)

  1. 青色

變格

编辑
變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 cián ciánok
賓格 ciánt ciánokat
與格 ciánnak ciánoknak
工具格 ciánnal ciánokkal
因果格 ciánért ciánokért
轉移格 ciánná ciánokká
到格 ciánig ciánokig
樣格-形式 ciánként ciánokként
樣格-情態
內格 ciánban ciánokban
頂格 ciánon ciánokon
接格 ciánnál ciánoknál
入格 ciánba ciánokba
上下格 ciánra ciánokra
向格 ciánhoz ciánokhoz
出格 ciánból ciánokból
上格 ciánról ciánokról
奪格 ciántól ciánoktól

參見

编辑
匈牙利語中的顏色színek (terms that are not originally color names are usually supplemented with színű (-colored) or the nearest color name; less common names are marked in small)) (布局 · 文字)
     fehér      szürke      fekete
             piros​/​vörös ; karmazsin​/​bíborvörös              narancssárga ; barna              (citrom)sárga ; krém-/vajszínű
             citromzöld              zöld              mentazöld
             cián​/​kékeszöld ; zöldeskék              azúr(kék)​/​égszínkék              kék
             ibolya(sz.) ; indigó(sz.)​/​kékeslila              bíbor(sz.)​/​bordó ; lila              rózsaszín

參考資料

编辑
  1. cián in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

延伸閱讀

编辑
  • cián in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • cián in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)